#572 • 2020. 07. 12. • Pilisjászfalu – Piliscsaba: Hosszúrét, Álomvölgy – Tinnye: Királyvölgy (Cimbivel)

Ismét a közelmúlt hétköznapjainak helyei köszönnek vissza: a piliscsabai Müller festékbolt (itt vettem a festékek egy részét a fürdőszoba felújításhoz) közeléből indulunk, és a pilisjászfalui Weiland Autóig (tavaly októberben políroztattam itt az autóm fényszóróit) is elfutunk. Még több pontot kötök össze a lábnyomaimmal… Álomvölgy: üres (gazos) telkek, mohás aszfaltutak, „ízlésficamos újgazdag hangulat”. Cimbi nem vesz…

Tovább

#531 • 2019. 09. 29. • Pilisszántó – Piliscsév: Bárány-hegy, Szirtes-tető – Piliscsaba

A Strava félpercenként átvált a térképről a beállítások oldalra. Bogarak nyüzsögnek a fejemnél, melyben az asztalosom, Imre, ígérete ellenére el nem vitt cuccai körül forognak a gondolatok. És idegesítenek, akárcsak a bogarak, meg a Strava. Úgy látszik, ez a futó kalandom leginkább a türelemről szól… A Strava-t egész jól megszokom, a bogarak egyszer csak eltűnnek,…

Tovább

#526 • 2019. 09. 01. • Piliscsaba: Magdolnavölgy, Nagy-Kopasz-hegy

20 nappal e futó kalandom után próbálok írni róla, de nehezen megy. A képek se segítenek, mert rekord kevéssel, mindössze 19 darabbal tértem haza (még Magdolnavölgy „steril, újgazdag” házai se ihlettek meg) – melyek közül az első vaddisznó-fotók értékelhetetlenek; így hát végül maradt egy vöröstörzsű fenyves, a Dévényi Antal-kilátó (Jenga-torony), és a tetejéről készült panoráma…

Tovább

#460 • 2018. 07. 29. • Piliscsaba: Homok-hegy, Nagy-Kopasz-hegy

Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (A metafizikai tradícionalitás mibenléte) – ezt hallgatom útközben az autóban. 2015-tavasz-önmagam idézem: Egy hete azt írtam, hogy nincs két egyforma hangulatú erdő – az aljnövényzet, a talaj, a domborzat, a fények, az illatok, és ezek különböző kombinációi mind-mind más érzéseket keltnek. Ma futás közben eszembe jutott, hogy legalább két…

Tovább

#454 • 2018. 06. 30. • Piliscsaba: Kálvária-hegy, Pince-földek, Kis-földek – Tinnye: Forbán

Szellemi útravalóm Horváth Róbert egyik előadása (A medúzafő), ezt hallgatom útközben az autóban. Bárcsak leírhatnám… de inkább mutatom: A fotókat Huawei P20 Pro telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén). 200×200 km projekt Futográfus archívum

Tovább

#451 • 2018. 06. 10. • Pilisvörösvár: Zajnát-hegyek – Piliscsaba: Széna-hegy

Szellemi útravalóm Horváth Róbert egyik előadása (Tudat és tudatosság ébrenlétkor, alváskor, álomban és azokon túl), ezt hallgatom útközben az autóban (időnként ismét jót mosolygok rajta, de azért ezúttal is kapok néhány értékes gondolatot). A fenti kép fogad, aztán jobbra fordulok, és hirtelen a sötétség lesz az úr. Van ebben valami hátborzongató. Hátborzongatóan gyönyörű… Jó napot!…

Tovább

#346 • 2016. 04. 02. • Piliscsaba: Kálvária-hegy, Sóder-hegy – Pilisvörösvár: Vörös-hegy

Tyütyí-tyütyí-tütyí – már a lakásból hallom a hajnali madáréneket. A yogi szelíden figyelmeztet rá, hogy mindig az embernek magának kell megtalálnia a választ minden kérdésre. Mert csak akkor értheti meg igazán a valóságot, ha maga eszmél rá arra. Pusztán szavakkal felelni nehéz, és sohasem elegendő. Amit a tanító a magasabbrendű megismerésről mondhat, az amúgy mindig…

Tovább

#345 • 2016. 03. 27. • Piliscsaba, Hárs-hegy, Disznófő, Kis-Szénás – Pilisszentiván, Iváni-hegy

Már a nyári időszámítás szerint 5:45-kor kilépek a lépcsőházból, és mintha egy hatalmas stadionba érkeznék, ahol az előadásra várva tízezernyi ember beszélget – csak éppen a stadion a kert, a beszélgető emberek pedig csicsergő madarak. Az autóban Virág László előadását hallgatom a szexualitás mágikus aspektusairól: Ha magamhoz vonzok valakit vagy valamit – akár egy istent…

Tovább

#344 • 2016. 03. 20. • Piliscsaba: Csaba-hegy, Sós-hegy, Nádor-hegy

Miközben éppen véget ér a csillagászati tél, és elkezdődik a tavasz, a vécén ülve folytatom szellemi utazásom Kaczvinszkyval. A tökéletes megismerés fényében a yogi nem lát különbséget múlt, jelen és jövő között. Csupán a sorsot látja, a sors egészét szemléli. A sorsban pedig – függetlenül az időtől, a változásoktól – az időnek mindhárom tartománya egyképpen…

Tovább

#343 • 2016. 03. 13. • Piliscsaba: Sós-hegy – Perbál: Zajnát-tető

Szellemi útravalómat ezúttal is a zseniális Kaczvinszky szolgáltatja. A hét beavatás című könyve egyre meredekebb, egyre nehezebb követnem az utat, de próbálok nem letérni róla. Néha sikerül. Megérti a tanítvány, hogy míg az érzékelés és a gondolkozás egyképpen a kivetítéshez tartozik, és ezért együtt áll fenn vagy együtt szűnik meg a külvilággal, addig a tudás…

Tovább