„A víznek nincsen szaga”
– tartja a mondás. De hála Istennek, élnek még közöttünk az az éltető nedű jelenlétét érzékelni képes teremtmények. Cimborám már odafelé is jelezte érdeklődését egy út menti „jelenség” iránt; visszafelé hagyom, hogy nekem is megmutassa a két és fél óra séta után a tikkasztó hőségben felettébb vonzó kincset. És mivel a „zsákmány” ezúttal nem szalad el, bundás barátomnak csak engem kell szemmel tartania (néhány másodpercenként feltekintve), miközben talpig üríti a facsokor kelyhét.
HALASIZSOLT 
Hozzászólás