Ismét találkozunk vadászbácsival. Huszonéves lehet, de egyértelmű, hogy bácsi, hiszen vadászkalapja van, no és puska a vállán – én pedig kiscipő vagyok, a hierarchia alján. „Jóreggeltemre” rögtön le is tegez, és felvilágosít, hogy nem szabadna itt lennünk, mivel még nincs kilenc óra, és 15-től 9 óráig itt vadászat zajlik – a honlapon is fent van.…
Tovább
Közös utunk kezdetén még kicsit frusztrált a társasága, hogy figyelmem egy darabkája folyton az övé. El is határoztam, hogy csak minden második (akkor még futó) kalandomra viszem magammal (ezt mindössze néhányszor be is tartottam). Közel három éve éppoly természetes a jelenléte, mint a cipőmé, és éppannyira hiányozna is, ha nem lenne velem minden sétámon. Hisz…
Tovább
Gyönyörű (tipikus templomtornyos) táj, hangulatos erdő, fenséges szarvasok, mosolyfakasztó Cimbi… mélyet szippantok a friss, esőszagú levegőből – nyugalom van. Miközben vírusok, háború, migráció, infláció, energia- és klímaválság van – mondják. De a válság is „tudatból van”; és az egyetlen igazi válság a megértésének és felszámolásának képtelensége. Fotók és útvonal (Strava)
Tovább
Három tavaly őszi csodás sétánk (1., 2., 3.) útvonalát érintve kötjük össze az emlék-térhálót e nem kevésbé csodás negyedikkel (az egyik korábbi felidézésében segít a domb mögül hallatszó birkanyáj kolompja). Fotók és útvonal (Strava)
Tovább
Cimbi átsétált egy pocsolyán – nyomában, a sáros-algás, barna-türkiz örvénylésben galaxisokat láttam. Félelmetes, mennyire igaz: ahogy fent, úgy lent; amint kint, úgy bent; kicsiben a nagy, nagyban a kicsi… Írom mindezt egy „végtelen valami” örvénylő pocsolyájából, melybe épp most sétál bele egy góliát-Cimbi… Fotók és útvonal (Strava)
Tovább
A Hilltop Borbirtok környékén kalandozunk. Egy gyönyörű falusi házikós napkelte kapuján belépve, szurdok-szerű, földfalakkal szegélyezett úton jutunk el a szőlőültetvényekig; melyeken barangolva időnként esőfelhők áztatnak (a táj lenyűgöző látvány-ajándékaként borulva fölénk), majd a mögöttük bujkáló Nap sugarai a széllel cimborálva szárítanak… Fotók és útvonal (Strava)
Tovább
Mikulás Toll, vedd észre, kihez megyünk, ha egy másodpercen keresztül gratulálsz. És kiküldték, van más pisztáciám, hagyd abba a képvágásnál, és csodáld meg, hogy én úgy értem, melyik fele nagyon jó neked. És te, mert tudnak nevetni, exec. Azt mondanám, hogy ez volt. Hogy van ez itt? Csak videókat készítesz róluk, aztán azt a teherautót,…
Tovább
„ISTEN ÁLDJA ALBERT KIRÁLY-KÚTJA FELÉ TÁVOZVÁN” – áll faoszlopba faragva a felirat; de a kútig már nem jutunk el: komolyan veszem a kerítést, ahonnan visszafordulunk. Különleges hangulatú e hely, akárcsak mai sétánk többi helyszíne; de a leírásukig már nem jutok el: komolyan veszem a szavak korlátját, hiába is keresem őket… Fotók és útvonal (Strava)
Tovább
Egy „kecsesen” gömbölyded Tatra teherautó fogad heti nagysétánk bejáratánál. Sűrű, sötét, építési törmelék dombok szaggatta ösvényen jutunk el a Hilltop milliónyi „fémkarós” szőlőültetvényéig; melyen „átfúj” a viharos szél… Madárodút fotózok – nem fotogén, inkább különleges, vagy számomra legalábbis megmagyarázhatatlanul érdekes: a szőlőültetvényt határoló kerítés gerendája tartja (ahogyan több másikat is)… madárijesztők „helyett”. Utunk vége felé…
Tovább
4:05: még a pele előtt ébredek – a vécén ülve hallom motoszkálását a tetőn, akárcsak egy hete… Az epöli nyitójelenetben két nyúl ül a learatott szántóföldön mozdulatlanul – a közönség egyik fele, vagyis négylábú cimborám feszülten figyel, mintha drámát nézne; ellenben a másik fele, azaz jómagam komédiát látva mosolyog. A táj-színházban szerencsére „légkondicionáló” is van:…
Tovább
HALASIZSOLT 