#358 • 2016. 06. 26. • Bakonya – Hetvehely (Mecsek #11)

Kedves Zsolt! Szörföztem a hálón, erdei fák,ágak témát kerestem a most készülő festményeimhez. Rátaláltam a Nagykovácsi Sebestyén dombon készült képeidre. Megfogtak! Többször figyelmesen néztem. Odaképzeltem magam (nem volt nehéz, mert Budapesten éltem 60 éves koromig), éreztem a párás levegőben azt a semmihez sem hasonítható illatot. Köszönöm! Élj még sok-sok évet, hogy simogasd nézőid lelkét. Pistabácsi…

Tovább

#355 • 2016. 06. 03. • Törökbálint – Biatorbágy: Kő-hegy, Iharos-hegy, Közép-hegy

Ervinhez megyek Százhalombattára, hogy megbeszéljük az őszi norvégiai és korzikai fotóstúráinkat, de előtte Törökbálinton találkozunk, hogy Korzika után ismét együtt futva éljük át a megismerés csodáját. Az autópályán egy gyönyörű szivárvány ível át, olyan, mintha alatta készülnék átgurulni – közben Hamvas Béla Silentiumát hallgatom Milyen szánalmas és bárgyú reménykedés, hogy a világ megjavul, a válság…

Tovább

#316 • 2015. 09. 13. • Budakeszi: Hárs-hegy

Hűvös van, de tudom, hogy csak egy kilométer kell a bemelegedéshez. A kerítéshez érve már izzadok, odaát ritkán járt, fűszőnyeggel borított úton futok, harmatcseppek áztatják a lábam, először kellemetlen a sok hűvös nedvesség, de már tudom, hogy ezt is hamar megszokom. Nem látok utat arra, amerre a térkép szerint mennem kellene, de kíváncsiságomnak engedve követem…

Tovább

#314 • 2015. 08. 30. • Páty

Akárcsak 29 nappal ezelőtt, most is a lenyugvó telihold nagy fehér korongja kísér starthelyemre. Most utoljára, hatodszor is átmászok a kerítésen – ezúttal a másfél hónappal ezelőtti, első „behatolásommal” szemközti, északi oldalon. Nagyon meleg van, igaz, most még csak 18 fok a hőmérséklet, de áll a levegő, amit két pofára harapok – talán ki kellene…

Tovább

#313 • 2015. 08. 22. • Kővágószőlős – Kővágótöttös (Mecsek #08)

Vastag, szürke felhőtakaró alatt indulok útnak. Kővágószőlősön még az autóból nézem, ahogyan gyorsan úszik az égen, pár perc múlva pedig már én úszok benne: futásom indulási helyéhez közeledve, az aszfaltúton felfelé kanyarogva, elnyel a felhő és az erdő. Megérkezve csodálatos őszi hangulat és a mindig lenyűgöző, isteni csend ölelése fogad. Eszembe jut, hogy a hétfői…

Tovább

#310 • 2015. 08. 09. • Budakeszi

Biztos tudnék érdekes beszámolót írni a mai futásomról is, de inkább csak a múlt héten is használt jelzők kívánkoznak ki belőlem: egyhangú és unalmas. Persze tudom, mindez nem csak a külső körülmények következménye, nagyrészt rajtam múlik, hogyan élem meg. De hiába vártam nagyon, ez a mai futókalandom mégis csalódást okozott. Ráadásul Szlovénia óta fáj a…

Tovább

#308 • 2015. 07. 25. • Szlovénia: Strunjan Nemzeti Park

Szlovéniai kurta nyaralásunk második két napját a tengerpart közelében töltjük. Ráadásul a Strunjan Nemzeti Parktól egy köpésre, még autóba se kell ülnöm – ez is adja magát a futáshoz, nyilván nem hagyom ki. Tengerpart, természetvédelmi terület, napkelte – ez csakis már-már sziruposan csodálatos lehet… Másfél kilométer aszfalt után érek a zöldbe, meredeken visz a földút lefelé,…

Tovább

#303 • 2015. 07. 04. • Páty – Biatorbágy: Katalin-hegy

Idén nyáron már harmadszor indulok kora hajnalban, így mondhatjuk, hogy szokásommá vált napkeltekor futásnak eredni. Még így is csöpög rólam az izzadtság már az első kilométereken, ahol tölgyes-fenyves erdők és virágos mezők váltogatják egymást. A még majdnem telihold figyeli ahogyan a szántóföldön szaladó nyulat elnyeli az erdő – követem. Bezárva érzem magam, mert ki vagyok…

Tovább

#301 • 2015. 06. 20. • Orfű – Pécs (Mecsek #07)

A Fishingre végül meg se próbáltunk bejutni, helyette jót dumáltunk és fröccsöztünk, éjjel fél négykor feküdtem le. Nyolckor gyerekzsivajra ébredtem, egy kicsit még visszaaludtam, aztán negyed tízkor barátom telefonhívása végleg kiverte az álmot a szememből. Szerencsére minden fröccsöt vízzel kísértem, így nem vagyok másnapos, és kedvem is van a futáshoz – mostantól ez lesz a…

Tovább

#300 • 2015. 06. 19. • Pécs – Orfű (Mecsek #06)

Az apropó – vagy inkább ürügy – a Fishing on Orfű, bár idén jegyem sincs, és nem is a fesztivál a lényeg, hanem a találkozások, beszélgetések, nevetések, iszogatások, a hely hangulata, és persze a futás. Akárcsak tavaly, idén is apukám pécsi lakásától indulok – de persze szokásom szerint egy kicsit más útvonalon. És akárcsak tavaly,…

Tovább