Címke: Inov-8 Mudclaw 265 futócipő
-

#261 • 2014. 10. 31. • Pécs – Cserkút – Kővágószőlős (Mecsek #04)
Pécs, Mecsek: ide mindig haza térek. Utam fele aszfalton vezet – villanyoszlopokra festett turistajelzésekkel. Szűk utcácskák, aranyos hétvégi házakkal, hirtelen elfogy az aszfalt, és már az erdőben vagyok. Váratlanul tarkára festett mézeskalácsházak nőnek ki a földből. Befutok egy völgybe, ahova még a nap sugarai se érnek el – ott állok fák rengetegében, egymagam, síri csendben.
-

#257 – #259 • 2014. 10. 26. • Németország: München, Angol kert
A HOTELBŐL AZ ANGOL KERTBE Séta + futás. Óraátállítás utáni hűvös, felhős vasárnap hajnalon kihalt a város – útban az Angol kert felé egy nyúl vágtat át előttem a járdán (erre még az Angol kertben se számítottam). A Kunstpavillonban még tart a szombat esti buli, szürreális élmény a nyitott ajtón keresztül belehallgatni a dübörgő zenébe,
-

#256 • 2014. 10. 21. • Budapest: Hárshegy
Ma utoljára futottam idén munka után – óraátállítás után már sötét lesz, mire elindulhatnék. Örültem, a lehetőségnek, erősnek éreztem magam, élveztem, ahogy fut a lábam alatt a talaj (csak egyszer álltam meg fotózni). Miközben hallgattam a fejemben azt a bizonyos hangot, melynek forrását önmagunkkal szokás azonosítani; a tegnap esti hangoskönyv (Eckhart Tolle – Új Föld)
-

#255 • 2014. 10. 19. • Budapest: Hárshegy
Gyönyörű ködös idő, őszi sárgával, még zölddel és már vörössel. Másodszor is köszönök a kutyáját sétáltató, piros ruhás nőnek. Állok három ismeretlen katona sírjánál, és figyelem a lélekzésem. Nézek egy fakopáncsot, ahogy teljes erővel veri a fejét a fába. Futográfus archívum
-

#253 • 2014. 10. 11. • Budapest: Hárshegy
Mikor elindultam az autóval, megjegyeztem magamban, hogy milyen kár, mire futni kezdek majd, már biztos felszáll a köd. Nem így történt, teljesült mai első kívánságom – csak utam legvégén bújt elő a nap. A Nagy-hárs-hegyi kilátóból csodás panoráma nyílt: vagy száz méterig láttam a fák lombkoronáját. :) A Kis-hárs-hegyi kilátóból már láttam a Nap korongját
-

#252 • 2014. 10. 07. • Budapest: Hárshegy
Másfél éve kezdtem el futni, de még nem jöttem rá, hogy néha mitől megy jobban, mint máskor. Mindenesetre ma egy szárnyalós napom volt (nem a gyorsaságot tekintve – az már rég nem a legfőbb szempont –, hanem az érzést). Még az elesést is élveztem: miután megbotlottam egy kiálló gyökérben, finoman és hosszan csúsztam a puha
-

#251 • 2014. 10. 05. • Budapest: Hárshegy
Kicsit hiányzik a Hárshegyből a meghittség azáltal, hogy szinte mindenhova behallatszik a város zaja, és nem is láttam semmi érdekeset, egészen addig, amíg a főbb turistautakon haladtam, aztán a 7. kilométer után letértem, és utána már meg-megálltam fotózni is. Amúgy imádom az új cipőmet, csodás élmény, hogy magabiztosan közlekedhetek benne laza avarban, vizes kövön, harmatos
-

#249 • 2014. 09. 30. • Budapest: Csúcshegy, Tökhegy
Négy hónap alatt befutottam a Hármashatárhegyet, a Csúcshegyet és a Tökhegyet – értékes hangulatokkal gazdagodtam. Októberben a Hűvösvölgy túloldalán, a Hárshegyen folytatom fotós futókalandjaimat. Futográfus archívum
-

#248 • 2014. 09. 28. • Budapest: Csúcshegy – Solymár: Tökhegy
A solymári vár falán ülve jót sütkéreztem, mint egy gyík. Jól esett, ahogy az izzadt, fekete ruhám szívta magába a nap melegét. Tavasz óta most először húztam hosszú ujjú pólót – jócskán lehűlt a levegő egy hét alatt, amíg taknyos voltam (ma reggel 7-kor 10 fok volt) –; és most először futottam a tegnap vásárolt