A HOTELBŐL AZ ANGOL KERTBE
Séta + futás. Óraátállítás utáni hűvös, felhős vasárnap hajnalon kihalt a város – útban az Angol kert felé egy nyúl vágtat át előttem a járdán (erre még az Angol kertben se számítottam). A Kunstpavillonban még tart a szombat esti buli, szürreális élmény a nyitott ajtón keresztül belehallgatni a dübörgő zenébe, és nézni a kivilágított teremben sörösüvegekkel a kezükben álldogáló fiatalokat. Többször is szembe jön velem a részeg ifjúság, egy srác elesik, mámortársai fölsegítik.
AZ ANGOL KERT
Az Angol kertben megállok kacsákat fotózni, miközben mókusok kattogására leszek figyelmes: esznek valamit. Több futóval, és gazdáját sétáltató kutyával is találkozom. Kicsit érdekesebb élményre számítottam; persze a sok fa soha nem unalmas, csak jót tenne egy kis változatosság, mert ez a táv több nekem a kelleténél. Salakos-földes és aszfaltos utak váltogatják egymást – utóbbinál inkább az út mellett futok, bár aszfalton se annyira rossz az Inov-8, mint amennyire előre elképzeltem. És néhol süppedős a homok, csak később veszem észre a lóút táblát.
AZ ANGOL KERTBŐL A HOTELBA
Séta + futás. Vissza, a hotel felé is kocogok – már csak azért is, hogy ne fázzak –, egyre nagyobb a városi nyüzsgés, és közel félmaratonnyi táv után végre célba érek: hallo Hotel Italia!
Vélemény, hozzászólás?