Józsi bácsi blogját már többször ajánlottam, és minél többet olvasom, annál inkább érzem azt, hogy jó lenne, ha minél többen olvasnák – ezért rendszeresen idézem a bejegyzéseit, melyek közül ez a tizenhetedik (a Józsi bácsi által 2011. december 19-én publikált eredetit itt olvashatod).

Így működik a pénzvilág (4. rész): Mesterséges forintgyengítés

A cikk teljes címe: Mesterséges forintgyengítés állampapírpiaci hozamok növelése érdekében. Csak egy kicsit hosszú lett volna kiírni. :-) Lehet, hogy az alábbi levezetésre lesz, aki azt mondja, hogy ez összeesküvés-elmélet, de nem érdekel, mert logikailag szerintem passzol és a józan paraszti eszem ezt érzi igaznak. Mivel 2003. óta 3. alkalommal történik meg ez a “jelenség”, ezért feltételezhető, hogy ez annyira véletlen, mint az, hogy a Föld kering a Nap körül. Van tehát még 1 (teljesen legális) “trükk”, amiről szólnunk érdemes. Ez nagyon nagy, szóval figyelj komám:

Amikor egy ország nem hajlandó együttműködni az IMF-fel (és mondjuk olyan helyzetben van, mint Magyarország, hogy EU tag és ezért szigorú előírásoknak megfelelően kell működtetni az országot), akkor a jobb belátásra bírás érdekében (vagy akár csak úgy poénból, mert “miért ne keressünk egy kis pénzt”) spekulálni lehet a nemzeti fizetőeszköz, jelen esetben a forint ellen. Hogyan is történik mindez?

Van egy olyan (pénzügyi műveletekre szakosodott) piac, amit úgy hívnak, hogy tőzsde. Ez is ugyanúgy működik hivatalosan, mint a zöldségpiac, csak itt nem paradicsom, paprika és uborka a termék, hanem vállalatok részvényeit (=tulajdonjogot megtestesítő értékpapírjait), kötvényeket, stb. lehet adni-venni. Ha én egy cégnek megveszem a részvényét (=ezzel befektetek a cégbe) majd a cég növekszik és egyre több értéket állít elő, akkor növekszik a rám eső rész(vény) értéke is és tőkejövedelmem lesz. Ezt így hívják. Ez nem kamatjövedelem, hanem tőkejövedelem. Vettem egy értékpapírt 100 Ft-ért, növekedett a cég értéke 10%-ot 1 év alatt, akkor ezt a részvényt 110 Ft-ért tudom jó esetben eladni. Ha a cég értéke csökkent, akkor pedig az én rész(vény)em veszített az értékéből. Ezt hívják rizikónak. :-) A tőzsdéken (pénz- és tőkepiacok) nagyon sok termék van, a részvényeken kívül vannak határidős piacok (ami arra való, hogy egy jövőben megvásárolni kívánt termék árát most fizetem ki, mert azt gondolom, hogy esni/emelkedni fog az értéke), valamint vannak kötvények és egyéb származtatott termékek is. (Opció, ETF, stb).

Van egy olyan tőzsde is, amit devizatőzsdének, vagy más néven Forex-nek (Foreign Exchange Market) hívnak, ahol a konvertibilis (=átváltható) devizákat (=banki számlapénz) adják-veszik nagy tételben az erre engedéllyel rendelkező bankok. Ez is elsősorban a valódi értelme miatt létezik, különben nem lenne rá szükség. Pl. ha egy cég leányvállalatokat működtet egy külföldi országban, akkor nem mindegy, hogy éppen milyen a két ország fizetőeszközeinek árfolyamkülönbsége. Tegyük fel, hogy a leányvállalat országában a fizetőeszköz brutálisat veszít az értékéből valami miatt. Ha az anyacég a devizapiacon nagy tételben biztosítást vásárolt előre (vagyis az említett példában beshortolta – árfolyamesésből származó haszonra spekulálva – a külföldi ország devizáját), akkor nem bukik semmit, mert a devizatőzsdei ügyleten annyi lehet a nyeresége, mint amennyit a külföldi ország fizetőeszközének értékcsökkenéséből elszenvedett. Ezt úgy hívják szaknyelven, hogy hedging (=biztosítás). Egyik oldalon bukok, de a másik oldalon nyerek. Így megmarad az egyensúly(om). :-)

Magyar példával élve: ha van devizathiteled, de a felvett devizanemben nincsen jövedelmed, akkor árfolyamkockázatod van. Ha gyengül a forint, többet kell fizetned havonta. Ez gondolom ismerős. Sajnos… :-( Ha azonban a forex-en a hitelszerződés időpontjában vettél volna CHF/HUF-ot (vagyis szaknyelven longoltad volna a svájci frankot a forint ellenében), akkor az árfolyam elmozduláson megkerested volna a megnövekedett hitelösszeg árfolyamveszteségét. Ezt természetes fedezettségnek hívják! (Mint ahogyan azt is, hogy ha CHF hiteled van de van külföldről CHF bevételed, akkor megint fedezve vagy, mert nem annyira érdekel az árfolyam változása.)

Namármost. A devizatőzsdék arra is lehetőséget nyújtanak, hogy spekulatív (=nyerészkedésre berendezkedő) céllal egy adott ország devizáját – az ország gazdasági állapotának tökéletes figyelmen kívül hagyásával – lehessen erősíteni vagy gyengíteni. Magyarul egy ország gazdasága papíron lehet nagyon erős, ha a Forex piacon úgy döntenek “a nagyok”, hogy nagy tételben elkezdik eladni az adott ország devizáját egy másik devizával szemben (a forex-en szembenálló felek vannak, vagyis ha eladsz forintot, akkor azt csak valami másért tudod eladni, ami lehet dollár, euró, frank, stb.), akkor az az ország fizetőeszközének a drasztikus gyengülését eredményezi. Ezt közgazdasági nyelven úgy fejezik ki, hogy “csökken a forint iránti kereslet”, vagy a “forint kínálata megnő”. Ez természetes gazdasági folyamatok következtében is megtörténhet, de a spekuláció erre ugyanúgy teret ad. Ha túlkínálat van valamiből, annak zuhan az ára.

Rakjuk össze akkor az eddig felvázolt képet, mert ijesztő eredményre jutunk. Amikor ez számomra világos lett, bele kellett kapaszkodnom a kocsmapultba. :-)

Ha a nemzetközi befektetők nyerészkedni akarnak egy országon, akkor a forex piacon elkezdik eladni a “kirablásra szánt” ország devizáját, ami ezáltal óriásit gyengül. Magyarországon ez az utóbbi időben a 262 EUR/HUF árfolyamot egészen 317-ig vitte fel. Vagyis le, mert bár többet kell fizetnünk az euróért, ez azért van, mert a pénzünk kevesebbet ér. Vagyis eurónként több, mint 50 Ft-ot zuhant a forint értéke. Ez lehetőséget nyújt arra a befektetőknek, hogy olcsón vegyenek forintot, hiszen ők minden egyes euróért “most” 317 Ft-ot kapnak (volt olyan pont, ahol ugye majdnem 318 is volt az EUR/HUF árfolyam). 1 millió EUR tehát most 317 millió Ft-ot ér és nem 262 milliót. Az nem kis különbség. Ha a magyar államkötvényeket megvásárolják az olcsó forintért, akkor a már felvázolt árfolyamnyereség miatt a gyenge forint nagyon jót tesz ennek a szituációnak. A gyenge forint miatt pedig az szokott ilyenkor történni, hogy az állam emeli a jegybanki alapkamatot, emelkednek az állampapírpiaci hozamok, kedvező befektetési környezetet teremtve ezzel a tőke számára, mert ha a tőke gyarapodni akar, akkor emiatt a kedvező környezet miatt forintot vesz az állampapírok vásárlásához, amitől – arra számít a kormány, hogy így majd – visszaerősödik a forint. A nemzetközi befektető tehát bezsákol forintból és államkötvényt vesz belőle, jó sokat. A Carry Trade ügyletben olcsón vett fel EUR vagy CHF hitelt, a jó gyenge forintárfolyamnak köszönhetően olcsón vett egy csomó forintot, amit magas kamatozású állampapírba beletett. Az állampapír lejárta előtt általában figyelnek arra, hogy az “kirablásra szánt” ország devizáját visszaerősítsék, és így a magas kamatjövedelmen felül még az árfolyamkülönbségen is kaszálnak egy óriásit. Ugye milyen szép? Főleg ha Te vagy a befektető! :-)

A probléma azonban az, hogy az államkötvények kifizetendő kamatai az ország belső adósságait növelik, és azokat a költségvetésből (=államkassza), vagy újabb kölcsönökből kell finanszírozni. Vagyis a nemzetközi pénzvilágnak (és az ő kézben tartott sajtójának) az az érdeke, hogy egy ország mögött lehetőleg legyen IMF védőháló, mert akkor bizonyos lehet abban, hogy az ilyen pénzügyi spekulációkon nyert profitjait ki tudja vinni az országból. (És tévedés ne essék: a hitelminősítők – Moody’s, Fitch, S&P – célja is csak annyi, hogy feltérképezze egy ország fizetőképességét a nagytőke számára. Ha nem fain az ábra, akkor leminősítenek, ami nagy veszély egy kormányzatnak. Hozzáteszem, hogy a nagytőkének nem célja az országot romba dönteni, mert ők hosszú távú készpénz-áramlásra – cash-flow – akarnak berendezkedni. Nekik az a jó, hogy működik az ország, mert akkor megkapják a pénzüket.)

Ahogy a bevezetőben említettem, Magyarországon 2003 óta már 3. alkalommal játsszák el ezt a devizagyengítős + állampapíros “játékot” és eddig mindig az lett a végeredmény, hogy az ország külső forrás bevonására (egyre szigorúbb monetáris politikát betartató világbanki hitelek felvételére) és ezzel a külső adósságainak növelésére kényszerült. Hiába hangoskodik tehát egy kormányzat, hogy az IMF nélkül akarja megoldani a gazdasági növekedést, ha a nemzetközi nagytőke profitnyerészkedésének az útjába próbál állni, akkor mosolyogva eltapossák. Mindezt úgy, hogy közben a sajtóban folyamatosan lejáratják a nemzetgazdasági függetlenségért küzdő kormányzatot, és így az EUR árfolyamban érdekelt hazai vállalkozói réteg és a devizaalapú hitelekben eladósodott lakosság is könyörögni fog, hogy csináljanak már valamit (odafönt), csak erősödjön vissza a nemzeti fizetőeszköz. És ilyenkor jön az a pont, amit a nagytőke az első pillanattól fogva akart: a lakosság elfelejti azt, hogy a függetlenség jó lehet, és nyugalmat és kiszámíthatóságot akarva vállalja a további rabszolgasorsot.

Itt van egy másik trükk is. Ez sem “rossz”… :-(

Erről (is) szól a kapitalizmus kedves barátaim: A világ egy üzleti vállalkozás, a pénz oda áramlik, ahol több lehet belőle. Ezek ma már természetesnek tekintett (és főleg kommunikált!) gazdasági folyamatok, de ha nem értjük meg azt, hogy az adósságot pontosan ezek miatt az ügyletek miatt SOHA nem fogja kifizetni egyik ország sem, akkor NINCS JOGUNK PANASZKODNI!

Kedves komám! Annak ellenére amit itt olvastál, én nem panaszkodom és nem mutogatok. Ezek csak tények és számomra logikus következtetések. Az, hogy a világ nem az értékteremtést tekinti elsődlegesnek, azért én vagyok a felelős. Mert az én hozzájárulásom kell ahhoz, hogy ez a kamatfizetésre létrehozott rendszer működjön.

Oda kell figyelni, hogy olyan világot teremtsünk, melyben az értéket előállítók kapják az igazi jutalmat. A jó hírem az, hogy ez csak rajtunk múlik! :-)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.