A Tudatos Vásárló oldalán találtam az alábbi videóra. Szimpatikusnak tűnt, kipróbáltuk, azóta többnyire a innen rendeljük az ebédet.
Négy dolog miatt kedvelem a Kétker-Étkemet:
- Szinte mindig nagyon finomak, és változatosak az ételek (nincs x hetente ismétlődés).
- Normális mennyiségűek az adagok (értsd: jól tudok lakni velük).
- Biciklis futár szállítja.
- Visszaválthatók a műanyag dobozok.
Készítettem egy kisinterjút Borival, a Kétker-Étkem ötletgazdájával, tulajdonosával, szakácsával – a lánnyal, aki az ebédünket főzi. Szakmabeli olvasóim kedvéért előre veszem utolsó kérdésemet – hátha valaki kedvet kap Bori terveinek megvalósításához:
A honlappal kapcsolatban várhatóak fejlesztések? Ha igen, mikor és mi?
A honlappal kapcsolatban rengeteg fejlesztési ötlet felmerült, és a legnagyobb gond az, hogy azok a változtatások, amiket szeretnék, ahhoz kb. nulláról újra kell kódolni az egészet – ami sajnos, nem két fillér. :) Külsőleg és technikailag is szeretnék rajta változtatni, tehát egy új, igényesebb grafikát szeretnék, és egy használhatóbb oldalt, mind felhasználói, mind adminisztrátori szinten. Sajnos, jelenleg nem túl logikus a rendelés menete, az emberek a „kosárba pakolós” módszerhez vannak szokva, illetve hogy össze is adódik a rendeléseik ára alapból, ezt sem kell számolgatni. Egyértelműbben jelezni kell, hogy melyik a vegetáriánus étel, melyik nem az, hogy milyen linkre kattintva található a gasztroblogger, akinek épp a menüjét főzöm. Szeretnék egy fület, ahol a támogatóink, és azok a szervezetek vannak, akikkel szimpatizálunk. Egy olyat, amin szépen lefotózva bemutatjuk a staff-ot, illetve a referenciáinkat, pár ételünket. Videónk is van, az is felkerülhetne. Egy hírfolyamot is, amire írva egyszerre jelenik meg a facebook-on (twitteren?) és az oldalunkon a legújabb dolog, amivel épp kísérletezünk. Jó lenne egy olyan opció, hogy a vendégek feltöltenek saját recepteket, vagy olyasmi, hogy viccesen lehetne versenyeztetni pl. hogy milyen kolbász legyen a jövő heti lecsóban? Tehát nagyobb közösségi életet kéne kialakítani ott. Hosszútávú célok között szerepel egy online kistermelői webshop, úgy, hogy a termékeket szintén bringával visszük ki. Minden héten más kistermelő áruiból főznénk – kóstoló gyanánt. Jelenleg nem állunk úgy anyagilag, hogy egy ilyet megfinanszírozzunk, ha van vállalkozó szellem, aki akár bartelben (egy csomó ebédért) bevállalná a melót, annak nagyon-nagyon örülnénk! :)

A Kétker-Étkem születésének története olvasható a honlapon. Mikor készült ez a bizonyos lecsó, és mikor indult el a Kétker-Étkem?
Három éve történt az eset, eleinte csak barátoknak főztem, majd fél évvel később céget alapítottam, és elindult a Kétker-Étkem élete. Még mindig hihetetlen, olyan, mintha tegnap lett volna!
Hányan rendelnek most a Kétker-Étkemtől?
A rendelés száma folyamatosan mozog, a Trafóban főzök, tehát a napi forgalmamhoz az ott kiadott ebédek is hozzáadnak, így átlagban a jobb napokon 100 emberre készítünk ebédet.
Mekkora mennyiségű alapanyagról van szó? Ezeket hol szerzed be, és hogyan jut el a konyháig (netán ez is kizárólag kétkeréken)?
A kezdetekben minden hajnalban én jártam a Vásárcsarnokba biciklivel, és zsákban hoztam el a friss zöldségeket a főzéshez, ami főleg télen elég kemény volt. Természetesen ez mostmár csak akkor lenne kivitelezhető, ha nem aludnék. :) Egy étterem életében nagyon fontos, hogy megbízható beszállítókat szerezzen, be is ajánlottak nekem egy zöldségest, tehát azt onnan, a tejtermékeket kistermelőktől, a hiányzó hentesárut piacon szerezzük be (bár leginkább vega vendégeink vannak). A mennyiség nyilván a vendégek számától függ :), de elfogy átlagban 100 tojás, 1 mázsa zöldség, 30 kg hús, 10 kg tejtermék – ezt így elég nehéz megmondani, minden az adott étlaptól függ (ami hetente változik).
Hogyan épül fel a Kétker-Étkem csapata, hányan vagytok? Alkalmazottak is vannak, vagy egy baráti társaságról van szó?
Én főzök, van három futárunk, illetve egy konyhai kisegítő. A Tündérgyár nevű romkocsmában nyílt 2 éve egy grillbüfém, ott még 2-3 lány felváltva viszi a pultot. Mindenkivel jó a viszony, nehezen tudok keménykezű lenni velük! :) Akik még régebben dolgoztak nálunk, lejárnak néha a konyhára, egy-egy ebédre, mesélnek, kivel mi történt, mindenki ismer mindenkit – mint egy nagy család. Néha úgy érzem magam, mintha 28 éves létemre 110 gyerekem lenne, akiket igenis nagyon lelkiismeretesen napi szinten jól kell lakatni! :)
Hol készülnek a finom ebédek?
Az ételek a Trafó konyháján készülnek, nem óriási a konyha, de ekkora kapacitásra még pont elég. Most úgy fest, hogy egy szezont (tavasz végéig) maradunk még, a többi a jövő zenéje!
Mennyi időt töltesz a konyhában naponta?
Nyáron a Trafó zárva tart, ezért csak a kiszállításra kell koncentrálnom, így körülbelül fele annyi a munka, ez nagyon jó, mert 9 hónap hajtás után jó az, hogy napi 6 órával letudom a napi munkám. A téli időszak keményebb. Ilyenkor reggel 7-kor már benn vagyok, és este 6-7-ig ott is kell lenni. Amikor elkezdtem a vendéglátást, egy szakács megmondta, hogy csak akkor csináljam, ha elég erősnek érzem magam – máshogy nem megy. Egy étterem a vendégeiért él – ha nem törődsz rendesen a konyháddal, megérzik, és elpártolnak mellőled. Szerencsére egyre gyorsabban tudok mozogni a konyhán, így hamarabb végzek! Most már átlag 30 emberre 5 féle ételt el tudok készíteni 2 óra alatt, ez nagyon jó érzés (természetesen nem birkapörköltet, ami 5 órán át fő :)).
Nem túl sok ez ahhoz, hogy kedvvel, szívvel, lélekkel főzz minden nap?
Van, hogy elfáradok (azt hiszem, Te is ezt láttad az előző szezon végén – 9 hónap pörgés után :)), de nagyon sokat segít a nyári „pihenő” műszak, fel tudok töltődni, új élményeket, tapasztalatokat szerezni! Most is már szóltak vendégeim, hogy miért nyaralok annyit – Berlinben dolgozni voltam, illetve még egy hetet maradtam ki – a bodajki tábor étkeztetése miatt. Ősszel még megyek majd a szünetben egy étterembe és egy pékségbe is tanulni, ezek a dolgok hozzák meg az újabb inspirációkat. Remélem, hogy egyszer a vendégeim is megértik, hogy valahol ezt értük-értünk csinálom! :)
Mi történik, ha megbetegszel, van aki helyettesítsen?
3 év alatt nem igen voltam beteg, hiszek abban, hogy sok ilyen egyszerű megfázás pszichésen alakul ki – nekem erre most nincs időm, és ezt a szervezetem is érzi. Nem nagyon kedvelem a gyógyszereket, így egyáltalán nem vagyok hozzájuk szokva, nem az a típus vagyok, aki egy kis fejfájásra már Cataflamot szed! Egyszer bevallom, eléggé megfáztam, 1 napig teljesen kómás voltam, kérdeztem is a barátokat, hogy mit csináljak – Algopirin. Rendben. Másnapra semmi bajom volt. Majdnem belefulladtak a röhögésbe, hogy mások napokig küzdenek ilyenekkel, nekem pedig 1 Algopirin elég volt! Egyébként meg a szokásos – fokhagyma, méz, tea. Végső esetben pedig pálinka! ;)
Kizárólag gasztro-blogok receptjeiből szemezgetsz, vagy vannak sajátjaid is – honnan merítesz ihletet?
Mindenhonnan, gasztroblog, receptkönyvek (az Alexandrában rendszeresek az akciók – csak ajánlani tudom), más szakácsok ötletei, amit mesélnek, sajátok… Nehéz egy receptre azt mondani szerintem, hogy a Tied. Mindenki otthon tanulja mondjuk a paprikás krumplit. Az, hogy valaki úgy szereti, hogy rak bele mondjuk egy kis majorannát, szerintem nem jelenti, hogy új receptet talált ki. Van is ebből elég vita, leginkább szerzői jogi, hogy akkor most melyik recept kié. Szerintem ez baromság. Egy igazán nagy séf egyszer azt mondta: „szívesen elmesélem, hogy készült ez az étel, úgy sem fogod úgy megcsinálni mint én”. Nem szeretem azokat a bloggereket, meg szakácsokat, akik ego-harcot csinálnak egy receptből – amit jóeséllyel ők is „loptak” valahonnan. Mert általában pont ezek azok, akikből sosem lesz jó szakács, nem a vendégért, hanem a saját önimádatukért dolgoznak, ami butaság. Szerencsére vannak nagyon jó barátok már ezen a téren, ahol arra figyelünk, hogy minél több új infót, ötletet osszunk meg egymással, hiszen a cél állandó és közös: minél finomabb, harmonikusabb ételeket készíteni.
Mik a további terveid?
Természetesen szeretnék egyszer egy saját kis éttermet. Vagy inkább úgy mondanám, hogy ételbárt. A célközönség nem a menő, gazdag emberekből állna, és a számomra már eléggé erőltetett „bisztró” hangulatot is mellőzném. Elérhető áron finom, minőségi ételt. Jusson el a középosztály tagjaihoz is a lehetőség, hogy jót egyenek, és ne a sarki gyrososnál egyék a mirelit árut.
Jövő nyáron szeretném a csapatot kipróbálni fesztiválokon, egyelőre már lóg a levegőben egy-két dolog, de mindenképp télen felveszem a kapcsolatot a szervezőkkel, illetve olyan vendéglátós barátokkal, akik csináltak már ilyet, hogy tanácsokat kérjek, informálódjak. A catering irányába szeretném jobban lökni most a vállalkozást, a kiszállítás mellett, ez lenne az ideális számunkra jelenleg.
Köszönöm a részletes és érdekes válaszokat – kívánok minden jót, és sok ízes élményt!
Vélemény, hozzászólás?