Józsi bácsi blogját már többször ajánlottam, és minél többet olvasom, annál inkább érzem azt, hogy jó lenne, ha minél többen olvasnák – ezért rendszeresen idézem a bejegyzéseit, melyek közül ez a negyvenhatodik (a Józsi bácsi által 2012. november 20-án publikált eredetit itt olvashatod).

Igazzá(?) vált hazugság(?)

Évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy vajon kik és milyen irányba terelgetik a történelem folyamát, egyáltalán létezik-e egy olyan, háttérből működő irányítás, mely “nem hagyja”, hogy természetes, emberközpontú valóságot teremtsünk. Pontosabban fogalmazva elfoglalják a figyelmünket – mert hagyjuk(!), hogy ezt tegyék – , hogy ne a lényegre (=ki vagyok én?) koncentráljunk és ne a helyes kérdéseket tegyük fel, s így mi magunk leszünk az okozói annak, hogy nem úgy élünk, ahogy szeretnénk. Emberközpontú valóság alatt azt értem, melyben nem a haszon és az életben maradásunk mumusaként emlegetett folyamatos gazdasági növekedésé lesz a főszerep, hanem az egymás ideje és munkája iránti tiszteleté, az egyéni és szociális egészségé és a felebaráti szereteté. (=Ne tégy olyat mással, amit önmagadnak sem kívánsz!)

A válasz, melyet kérdéseimre találtam a mai világban némileg tabunak számít és egyértelműen az összeesküvés elméletek kategóriájába sorolják, de én igyekszem ebben a bejegyzésben bebizonyítani azt, hogy ez lehet, hogy mégsem elmélet. Ha bármikor úgy érzed, hogy “na ez már sok, ez a Józsi egy elvetemült, félreinformált, előítéletektől fűtött buta ember”, akkor nézz utána a forrásoknak, amiket említek és azokra kéretik haraggal lenni. :-) Azt azonban előre bocsájtom, hogy bár vitatott dolgokról fogok írni, a végének lesz egy pozitív kicsengése, mely rávilágít arra, hogy semmilyen eszme nem működik közreműködők nélkül…

Bizonyára Ti is észrevettétek azt, hogy a mai nyugati világ legmegosztóbb jelzője az, hogy valaki antiszemita, vagy rasszista. És az is bizonyára feltűnt, hogy ha a zsidóság vagy a cigányság a célpont, akkor óriási a balhé, ha a muszlimok vagy perzsák (“az iszlám”), akkor az teljesen normális. Ez nem csak nálunk, Magyarországon igaz, hanem szerte a nyugati világban. Azok a köcsög arab terroristák. Ugye hallottad már Te is? Hmm. Én eddig 3 arab országban jártam és valóban vannak számomra furcsának tűnő szokásaik (számomra érthetetlen a nőkkel szembeni bánásmód), alapvetően rendkívül kedves, szeretetre méltóak is tudnak lenni az arabok, akik mellesleg ugyanúgy tisztelik a hagyományaikat, mint a zsidók. (Lehet, hogy némelyikkel nem értünk egyet, de attól azok még hagyományok.) Mint pl. az is, hogy kamatot csak akkor szabad szedni, ha a kihelyezett hitelből valódi többletérték keletkezett, és kizárólag a nyereségen osztozik a bank és a hitel felvevője. (Lehet, hogy pont ez a baj velük?) Megjegyzem, hogy Izraelben is többször jártam és fantasztikus országnak tartom a benne élő emberekkel együtt, ezt a következőkben leírtak előtt fontosnak tartom megjegyezni.

Az általam megismert kutatási munkák arra engednek következtetni, hogy az egész megosztás és megosztottság egyik(!) légyeges külső(!) eredője az ortodox júdaizmus eszméiből fakad, melynek alapja a Babilóniából származó Talmud (jelentése: tanítás), pontosabban fogalmazva annak csak bizonyos(!) részei. (Azért fontos kihangsúlyozni, hogy bizonyos részek, mert más részei viszont komoly hagyománytiszteletről tanúskodnak!) Természetes dolog, hogy csak azt lehet megosztani, aki hagyja (ez ugyanis a belső! eredő), tehát valójában mi vagyunk az okozók és a személyes felelősségünket eszem ágában nincs kisebbíteni, de ez egy lényeges puzzle darabka, ha megismerjük, hogy mi van benne leírva. (Van egyébként egy lényegesen megengedőbb Jeruzsálemi Talmud is, ami kevésbé kirekesztő eszmeiségű.) Nagyon fontos megérteni, hogy ez az eszmeiség nem feltétlenül egy bizonyos népcsoport sajátja (i.e. nem a zsidók, mint nép van az eszme mögött), hanem néhány olyan szellemiségű (vallási) vezető – akiket az ugyancsak zsidó (bizonyos kutatások szerint nem is zsidó) Názáreti Jézus farizeusoknak hívott -, akik merőben másként gondolkodnak, mint az a népcsoport, akit egyébként vezetnek. Ami a legmeglepőbb volt számomra a különféle kutatómunkák olvasása során, hogy valójában az egész eszmeiség legnagyobb elszenvedője talán maga a (nem túl vallásos, hétköznapi) zsidóság, és ők – sokan legalábbis – nem is tudnak erről. (Legfőképpen azért, mert a gerjesztett zsidózás rájuk hat a leginkább.) Elmondom mindjárt, hogy miért gondolom így.

Fontos megjegyzés: A továbbiak elolvasásához teljes nyitottság szükségeltetik (különben tutira elkapcsolsz :-) ), mert számos olyan következtetést von le, ami ma valahol tabunak számít. Lehet, hogy az eszmefuttatás téves, de ennek ellenére szerintem(!) logikus és olyan történészek és kutatók forrásaiból származik, akik számomra hitelesnek tűnő információkra alapozzák a véleményüket és legfőképpen a dolgok egy olyan aspektusáról mesélnek, ami a tömegtájékoztatásnak nem része! Ha másért nem, már ezért érdemes megfontolni ezt a verziót is. ”Honnan tudhatjuk bizonyosan, hogy az az igazság, amit mindenki elfogad annak?” Ezt a kérdést én mindig felteszem magamnak. (Ha mégis tévednék, mindenkitől elnézést kérek, de azért javaslom, hogy a másik oldal történészeit is hallgassuk meg!)

Na nézzük…

Szeretném hangsúlyosan leszögezni, hogy a zsidósággal és a cigánysággal semmi baj nincsen. Az általánosítás mindig és mindenhol tévútra visz! Ugyanolyan tökéletes népcsoport(ok) Isten csodálatos teremtményeiből, mint mindenki más, a probléma kizárólag azzal lehet, hogyha bárki közülük – mint ahogyan a kaukázusi, ázsiai vagy afrikai népcsoportok egyedei közül is – deviáns módon úgy gondolja, hogy neki több joga van az életben (és az életHEZ), mint kötelessége és jogtalanul uralkodhat mások felett és elveheti azt, amiért nem ő dolgozott meg. Nem is beszélve mások életéről. (Lásd “Osama bin Laden és tömegpusztító fegyverek elleni” kamu háború, melynek következtében millió számra haltak meg ártatlan civilek Afganisztánban és Irakban egyaránt!) Mint egy korábbi cikkben említettem, az én felmenőim között is van, aki zsidó származása révén a II. világháborúban munkatáborba került és ott halt meg, csak hogy tiszta legyen a kép, hogy mennyire fontos számomra az objektivitás!

A jövő-kép-telenség(?) című bejegyzésben már utaltam rá, hogy az öngyilkos palesztin merénylők valójában végső elkeseredésükben választják a halál eme, számunkra érthetetlen formáját, tekintve, hogy az elmúlt 100 évben a Palesztina területére betelepített zsidóság magasan kiképzett és (fizetett) katonasága (!) – tehát nem a zsidó nép en bloc, mint olyan – szinte minden használható földterületet elvett tőlük. Tudom, hogy a hírekben és a történelemkönyvekben ezt nem így tanítják, de nézzétek meg ezt a statisztikát (a meggyilkolt izraeliek és palesztinok arányáról), valamint az Occupation 101 c. dokumentumfilmet (a teljes film angol nyelven megtekinthető itt), amelyben izraeli katonák mondják el, hogy milyen parancsra kellett cselekedniük annak idején. És azt is nézzétek meg, hogy a palesztinoknak hagyott földterületek jelentős része terméketlen sivatag. Íme:

Palesztina területvesztése 1946 és 2000 között

Ezeket az információkat – bár a fősodrású média nem foglalkozik ezzel – az internet által egyre többen ismerik már, köztük olyan fiatal, amerikai (zsidó származású) aktivistákhoz is eljutott, akik Izrael palesztin-elnyomó politikája elleni tiltakozásuk jeléül pl. a gázai övezetbe utaztak, hogy megakadályozzák azt, hogy a palesztin emberek házát az izraeli katonaság ledózerolja. Köztük volt a tragikus halála miatt híressé vált 23 éves Rachel Corrie is, aki odaállt egy bulldózer elé, az meg nem vette ezt figyelembe. (Erről szól a “The Killing Zone” c. brit dokumentumfilm is.) Ebből a szempontból pedig az 1948-ban megalapított Izrael állam “béke” irányába történő cselekedeteit az sem teszi jogossá, hogy enélkül a területfoglalás nélkül a mai Palesztina területén nem egy modern, kereskedelmi és gazdasági szempontból fejlett, demokratikus társadalom élne. (És nem állíthatjuk 100%-os bizonyossággal azt sem, hogy ez nem lenne így!)

Mégis milyen eszmeiség az, amely ezt lehetővé teszi?

Itt jön a képbe a Babilóniai Talmud (BT) – és legfőképpen annak néhány fontos része -, mely az ortodox júdaizmus egyik alapkönyve. (Az eszmeiség hátteréről, és annak a mai zsidóság életére vetített hatásáról Michael Hoffmann amerikai történész 15 éves kutatómunkája által megírt Judaism Discovered c. könyvét vettem alapul. Mr. Hoffmann kutatómunkája annyira alaposan lett összeállítva, hogy a könyv hátulján egy rabbi méltatja(!) a szerző Talmuddal kapcsolatos ismereteit, a wikipedia ennek ellenére egy holokauszt-tagadó revizionistának írja le, de én azt mondom, hogy mindenki olvassa el a könyvet – aki angolul tud – és utána mondjon véleményt!)

A BT (melynek rövid kivonata magyarul is eléhető ezen a weblapon, vagy angolul itt olvasható) egyértelműen megkülönbözteti a szellemiség követőit annak nem követőitől. Ez nem kizárólag a nem zsidó származásúak alacsonyabb rendű megkülönböztetéséről szól, hanem azon zsidókéról is, akik a BT eszmeiségét nem tekintik sajátjuknak (ezeket tanulatlanoknak, azaz am-haa-retz nek nevezi az eredeti könyv, akiktől minden talmud-ismerőnek tartózkodnia kell). A könyv tehát mindenkivel – a nem igazán “hívő” zsidókkal is, aki a túlnyomó többség! – szemben kirekesztő, aki nem követi annak szigorú, felsőbbrendű szellemiségét. Ez egy kulcspont, mert pont ez a fajta szellemiség, ami miatt az egyébként gerjesztett és rendkívül jól jövedelmezőantiszemitizmus működik. (Azért mondom, hogy gerjesztett, mert szerintem nincs olyan ember, aki antiszemitának születne…) Az oly kényelmes általánosítás csapdájába beleszaladva a túlélésért küzdő tömeg gondolkodás helyett zsidózni, cigányozni és legfőképpen megosztani kezd, ahelyett, hogy megvizsgálná a saját(nak hitt) gondolatai eredőjét.

Nagyon fontos látni azt, hogy ez az a tömeglélektani irracionalizmus – amiről Gustave Le Bon 1923-ban írt könyve is szól -, melynek köszönhetően bármilyen háború, holokauszt vagy Gulag megvalósulhat. A nép – a gerjesztett propagandának köszönhetően – felvesz egy adott “pozíciót” és az embertársai humán létét teljességgel figyelmen kívül hagyva hadonászni kezd és kirekesztővé válik. (Megjegyzem: EZ A CÉL! Az irányítók célja pont az, hogy ez megtörténjen, mert megkívánt rendet csak megtervezett káoszból lehet létrehozni! Ez a hegeli dialektika alaptétele: probléma – reakció – megoldás! Ha valamit el akarsz érni, kelts problématudatot, szolgáltass rá egy reakciót, melyet a tömeg átvesz, aztán a végén a tömeg fogja akarni azt a megoldást, ami az eredeti cél volt. Probléma+reakció+megoldás. Minden háborút így robbantottak ki. Csendben jegyzem meg, hogy a Mossad, azaz az izraeli titkosszolgálat mottója a következő: By way of deception, thou shalt do war. Megtévesztés által háborút robbantunk ki. Ehhez most mást nem is fűznék hozzá.)

A zsidóság szerepének tisztázása azért is nagyon fontos, mert személyes tapasztalataim szerint a túlnyomó többségük nem is vallja magáénak a kirekesztő gondolkodást (olvassátok el a BT Sanhedrin 59a nevű fejezetét eme jelző megértéséhez!), másrészt sajnos sok olyan nem zsidó származású ember van, aki viszont ez alapján az eszmeiség alapján gondolkodik, főleg vezető körökben. (Ilyen pl. a Bush család, akik előre megfontolt gazdasági céllal háborúba küldtek több ezer amerikai katonát, hogy terroristának kikiáltott afgán és iraki embereket – köztük 1 millió civilt, aki ugye “collateral damage”, vagyis járulékos kár – öljenek meg). Michael Hoffmann egyértelműen leírja azt, hogy itt nem vérségi kapcsolaton alapuló népek kulturális örökségében kell keresgélni, hanem a Babilóniai Talmud némely tanításán alapuló kabbalisztikus szellemiség azon pontjait kell közelebbről szemügyre venni, mely bizonyos embereket mások fölé helyez minden szempontból, és amely alapján a szellemiség képviselői nem a felebaráti szeretet mentén cselekednek és hoznak komoly horderejű politikai és gazdasági döntéseket, hanem csakis a saját érdekeiket nézik akkor is, ha ezzel mások életébe belegyalogolnak. (Mondván: “Ha valakivel ezt meg lehet csinálni, akkor úgy kell neki!”) Sokszor elmondtam már, de megismétlem: Egy eszme annak alkalmazása során nyeri el a minőségét.

Érdekes adalék egyébként ehhez a témához, hogy a mai zsidóság kb. 80-90%-a az ún. (németnek nevezett) askenázi vérvonalból származik, 5-10% az ún. széfárdi zsidók (júdaizmus vallását követő berberek, arabok), néhány százalék pedig innen-onnan. Történelmi kutatások szerint (melyek hitelességét ugyan a fősodrású történelem nem tartja 100%-osan bizonyítottnak) a német-askenázi vonal főként a kazár nép leszármazottaiból áll, akiknek a vérségi őshazája nem Palesztina, hanem kb. a mai Grúzia. Ezt a témát nagyszerűen járja körbe az ismert svéd-izraeli történész Israel Shamir, a tel-avivi születésű, Londonban élő zenész, politikai aktivista Gilad Atzmon, az Amerikában élő zsidó történész, Normal Finkelstein (akinek “Holokauszt-ipar” című könyve magyarul is kapható), vagy akár egy kanadai egyetemi professzor, az ugyancsak zsidó Henry Makow, akinek a szülei Auschwitzban veszítették életüket, mégis a munkásságuk jelentős részében erről a kérdéskörről publikálnak! Számomra igazán megdöbbentő, hogy ők mennyire nem a megszokott módon közelítik meg ezt a témát és tulajdonképpen a zsidó népet védve egyértelműen az izraeli politikát és az agresszív cionista mozgalom mögötti érdekeket teszik a főleg közel-keleti háborúk – de az I. és II. világháborúk – felelősévé (is)! (Ne felejtsük el, hogy az I. világháború pont fél évvel a korlátlan pénzügyi likviditást lehetővé tevő amerikai FED megalapítása után tört ki, mely egyértelműen a Rothschild dinasztiához köthető, a modern Izrael állam pedig sokak szerint a Szuezi-csatorna miatti geopolitikai érdekek miatt ugyancsak Rothschild érdekből kezdett alakulni a XIX. század végén. Jóllehet lehet ezt is összeesküvés-elméletnek hívni, de szerintem ez egyszerű tészta: Itt nem egyszerűen pénzről van szó, hanem rettenetes mennyiségű pénzről, amely a hatalom alapja.)

Hogy a tudatosan gerjesztett – és nagyon sok izraelit zavaró és ezért Izraelből elvágyódó! – kirekesztő gondolkodás mennyire tapasztalható magán a zsidó államon belül is, arról az amerikai-izraeli kettős állampolgár Jack Bernstein nevű askenázi pasas, 1985-ben írt “Egy Amerikai zsidó élete Izraelben” c. rövid könyve mesél, aki a közel-keleti országba költözve elvett egy széfárdi nőt, ám onnantól fogva másodrendű állampolgárként kezelték, mert hogy a széfárdiak a “megtűrt zsidók”. Hmmm… A könyve megjelenése után (melynek angol nyelven itt elolvasható a rövidített kivonata) pár évvel a pali “baleset” áldozata lett. Egyébként, hogy egy teljesen fősodrású médiában is kapható könyvet említsek, néhány éve az amerikai bestseller listák élére keveredett, két neves egyetemi professzor, John J. Mearsheimer és Steven M. Walt “The Israel Lobby and U.S. foreign policy” (Az izraeli lobby és az amerikai külpolitika) c. munkája világosan leírja, hogy az amerikai politikát mennyire nem az amerikaiak, hanem a már említett farizeus gondolkodás által áthatott izraeli lobbi céljai szerint irányítják, persze a könyv megírásáért cserébe jól kirúgták őket a munkahelyükről… Nagyon fontos ismét(!) megjegyezni, hogy ez nem az izraeli népről szól (ők az elsődleges áldozatai ennek az eszmerendszernek, hiszen rengeteg negatív energia irányul feléjük az informálatlan embertömegektől!), hanem kizárólag azokról, akik az említett szellemiséget követve úgy gondolják, hogy rabszolgaként tekinthetnek az értékelőállító kisemberekre legyen az zsidó vagy gój.

Józsi, ne viccelj már! Hát mi ez a zsidózás, Te is kezded?

Nem. Igyekszem a lehető legtárgyilagosabban írni a témáról, mert úgy gondolom, hogy ezek az információk fontosak, hogy megértsük mi van az egész zsidózás mögött, ugyanis a kutatásaim alapján a valóság nem felel meg annak, amit a médián nevelkedett tömegek gondolnak.

A kérdés felmerül, hogy ha itt mégis valami összeesküvésről lenne szó, hogy lehet az, hogy ezek az információk mind elérhetők ma már? Miért nem akarják őket titkolni?

A kérdés nagyon jó. A válasz pedig kettős. Egyrészt azért nem akarják ezeket kontrollálni, mert az internet miatt nem is nagyon lehet, ezért inkább rengeteg szakértői ellenvéleményt is felvonultatnak, aztán derítse ki valaki a sárga csekkek kifizetéséért folytatott küzdelemben, hogy mi is lehet az igazság (“Good luck!”), nem is beszélve arról, hogy a tömegtájékoztatásban azért ilyen információk nincsenek benne és így a hitelességüket is megkérdőjelezi a tömeg! A másik oldal pedig az, hogy az érdekek és a pénzimádat köré felépített összefonódások olyan erősek már a kisember szintjén is, hogy nekem (“közönséges” halandónak) is a saját kényelmi zónámat kellene átlépnem ahhoz, sokszorosan többedmagammal, hogy a már működő rendszeren változtatni tudjak, tekintve, hogy én is hozzájárulok ahhoz nap, mint nap, hogy ilyen rendszerben éljünk. Most őszintén: még ha esetleg tudom / látom is, hogy mi az (általam vélt) igazság, kimenjek fellázadni, hogy esetleg bebörtözzenek vagy lepuffantsanak? Az, hogy ez így alakult, egyáltalán nem véletlen és mint már korábban említettem, én is szolgáltatom ehhez az energiát! Az információk pedig azért jönnek ki most, mert ki kell jönniük. Emlékeztek, hogy mit írtam a Csak tegyük fel… c. bejegyzésemben, hogy az információ energiának áramolnia kell, mert az élet tulajdonképpen egy folyamatos energia-körforgás?

A felületes “forgatókönyv” úgy tűnik, hogy létezik, s ebben az is le van írva, hogy az igazságot azok fogják elmondani a világ valódi menetéről, akik a gazdasági irányítást birtokolják. A “vallomás” pedig az írás szerint azért jöhet ki, mert az egész pénzügyi/gazdasági és ellátórendszer felépült a tudatosan megtervezett (és a nép által örömmel üdvözölt!) hatalmi struktúra köré (demokrácia van, melynek jelentése a “nép uralma”, s bár ez egyáltalán nem így van), egy radikális változáshoz, egy valóban emberközpontú világhoz össze kellene omlania szinte az egész meglévő pénzközpontú rendszernek, azt pedig senki nem szeretné. A kényelemzóna erősebb, mint a változás igénye. Erről szólt A “szabadság” ára c. bejegyzésem még korábban. A jelenlegi világot eladósításba csomagoló pénzrendszer – amit sokan (köztük én is) bírálok állandóan – tette lehetővé a gyors modernizációt, amely gyümölcsének (almájának) ízét nap mint nap élvezem, bár való igaz, hogy azért néha a torkomon akad a falat. (Lásd olcsó hitelek és könnyű pénzkereseti módszerek, melyeknek csak az előnyeit reklámozzák.)

Az említett “forgatókönyv” tulajdonképpen egy röpirat, az 1902-ben az orosz cárnál megtalált, azóta már többszöri esetben hamisítványként bizonyítást nyert (antiszemita) írás: A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei, amely – még ha szándékkal is íródott a zsidóság ellen – igen érdekes összefüggésekre mutat rá. Maga a könyv tulajdonképpen Maurice Joly francia ügyvéd “Genfi párbeszédek (a pokolból)” c. szatírájának alapján készült minimum 60%-ban, s bár így a “hitelességével” kapcsolatban valóban nincs túl sok kérdés, döbbenetes módon mégis(!) sorra valósulnak meg egymás után a benne leírtak. Magyarázat és elmélkedés helyett itt van néhány részlet, melyekről döntsd el Te, kedves olvasóm, hogy mennyire felelnek meg a valóságnak… (és ha a teljes írást szeretnéd elolvasni, akkor töltsd le innen!)

A politikai szabadság gondolat, nem pedig tény. Ezt a gondolatot csalétekül kell tudni használni, valahányszor szükségesnek mutatkozik a tömegeket saját pártunkra állítani annak megsemmisítésére, aki a hatalmat birtokolja…

..Volt idő, amikor a jóhiszeműség és a becsületesség uralkodott. A szabadság gondolatát ma lehetetlen megvalósítani, mert senki sem tudja, miként használja mérséklettel…

A politikának nincs semmi köze az erkölcshöz. Az az uralkodó, akit az erkölcs vezérel, nem jó államférfi és ezért bizonytalan a maga trónján. Annak, aki uralkodni akar, egyaránt kell igénybe vennie a cselvetést és megtévesztést…

A kellő munkamódszerek kidolgozásánál figyelembe kell venni a tömeg hitványságát, lanyhaságát, állhatatosságát, azt, hogy képtelen megérteni és tiszteletben tartani saját életének vagy jólétének feltételeit…

Korlátlan kényuralom nélkül nem maradhat fenn egy civilizáció sem, hiszen az nem tömegeken nyugszik, hanem azok vezetőin, bárkik is legyenek azok. A tömeg barbár, és ezt a barbárságot minden alkalommal kimutatja. Abban a pillanatban, amikor a tömeg kezébe kaparintja a szabadságot, az azonnal anarchiává változik, mely a legmagasabb fokú barbárság…

Az erőszak legyen az alapelv, a megtévesztés és ravaszság pedig a követendő irányvonal ama kormányok számára, melyek nem akarják koronáikat valamely új hatalom lábai elé helyezni. Ez a rossz az egyetlen eszköz, mellyel a célt, a jót elérhetjük…

A régmúltban mi voltunk az elsők, akik bedobtuk a néptömegek közé ezeket a jelszavakat: “szabadság, egyenlőség, testvériség”, s ezeket a szavakat azóta is sokszor megismételték ostoba papagájok; melyek mindenfelől leszálltak erre a csalétekre. Vele együtt elvitték a világ jólétét, az egyén igazi szabadságát, mely azelőtt oly jól meg volt védve a tömeg nyomásával szemben. Az önmagukat bölcseknek képzelők, az intellektuelek a maguk elvontságában mit sem tudtak kezdeni ezekkel a szavakkal; nem vették észre, milyen ellentmondás van a szavak értelme és azok egymás mellé helyezése között; nem látták meg, hogy a természetben nincs egyenlőség, nem lehet szabadság; hogy a természet maga rendelte a nézetek, jellemek és képességek egyenlőtlenségét épp oly változtathatatlanul, mint az alárendelést a maga törvényei alá…

A világ népei és az egyének is azonosítani szokták a szavakat a tettekkel. Megelégszenek a látszattal és csak ritkán ügyelnek arra, vajon beváltják-e a közéletben elhangzott ígéreteket. Ezért kirakatintézményeket fogunk életre hívni, melyek ékesszóló bizonyítékát adják majd annak, hogy mennyire szolgálják a haladást…

Hogy kézben tartsuk a közvéleményt, azt össze kell zavarnunk oly módon, hogy addig és annyi egymásnak ellentmondó nézetnek adjunk hangot a legkülönbözőbb oldalakról, amíg el nem veszítik fejüket ebben a labirintusban és arra a meggyőződésre nem jutnak, hogy legjobb, ha az embernek egyáltalában nincs nézete politikai ügyekben, melyeket a közvélemény amúgy sem érthet meg, mert csak azok értik meg, akik irányítják a közvéleményt…

…és ez csak az első 2 könyvből néhány részlet és van ilyenekből 24! Én őszintén mondom nektek, hogy el tudom hinni, hogy ez tényleg egy gyűlöletkeltő propaganda írás, de mint ahogyan Machiavelli: A fejedelem c. könyvéből is nagyon sokat lehet tanulni Cesare Borgia kegyetlenkedéseiről (Sztálin kedvenc könyve volt!), így ebből is okulhatunk eleget teljesen függetlenül attól, hogy mennyire hiteles. (Ne felejtsétek el, hogy pl. Szün-ce: A háború művészete c. műve is alapmű az emberi pszichológia manipulálását és jövedelmező stratégiák kidolgozását illetően!)

A rendkívül fontos tanulsága egyébként bármilyen ehhez hasonló, valójában fifikás erőszakra épülő eszmeiségnek, hogy az Isteni abszolútumtól tökéletesen elszakított társadalmi rendszert támogatnak, melyben a materializmus teremtményei az egyedüli értékek és a szellemi, lelki táplálékok haszontalan, gazdasági szempontból fejlődést nem eredményező “dolgok”. (Lásd a Pol Pot vezette Khmer Rouge diktatúra Kambodzsában, ahol – anekdoták szerint – minden szemüveges embert kinyírtak, mert azt feltételezték róluk, hogy ők intellektuálisak és így veszélyt jelentenek a rendszerre nézve.)

Van még egy kb. 40 perces előadás a politikai cionizmus témáját illetően, mely figyelmet érdemel, ez egy 1961-ben elhangzott beszéd egy Benjamin H. Freedman nevű egyébként korábban cionista szellemiségű zsidó származású üzletembertől, aki úgy döntött, hogy a személyes tapasztalatait megosztja a nagyközönséggel. (Rendkívül fontos, hogy ezt se indulattal nézd, kérlek(!), csak hallgasd meg, mert megvilágítja a történelem egy olyan oldalát, amelyről senki nem beszél és amelyből tanulhatunk mindnyájan! És amikor a zsidókról beszél, azt az elmédben NE azonosítsd a zsidó néppel, mert az megint az általánosítás csapdája!)

Eme bejegyzés címét egyébként pont a jegyzőkönyvek szolgáltatták… mert lehet, hogy tényleg hazugság, de akkor miért van benne annyi rengeteg, valóságra hasonlító esemény?

A legfontosabb dolog a számomra döbbenetes, jelen valóságát hordozó gondolatok ellenére mégis az, hogy vajon elégszer nézek-e tükörbe, én. Ahogy Michael Jackson mondja az egyik híres dalában: “I’m starting with the man in the mirror!” (A tükörben lévő emberrel kezdem!) Ha nem jó kérdéseket teszek fel, akkor nem jó válaszokat fogok kapni és folyamatosan el fogom felejteni, hogy ki is vagyok én. Ha elhiszek mindent és érzelmileg belesétálok abba, amit nekem a világról a tömegmédiában állítanak, akkor annak vállalnom kell a következményeit! (Lásd pl. csalogató reklámok az olcsó hitelekről!)

Ha feltételezzük azt, hogy a jegyzőkönyvek – bár hamisnak tituláltak – mégis mesélnek arról, hogy mi volt és még mi várható, akkor önmagunk haraggal történő büntetése helyett egy felszabadító felismeréssel az elménkben és a szívünkben kiállhatunk az erkélyre és felkiálthatunk: “Hiszen ez zseniális! Ezek az emberek elképesztően okosan kitalálták ezt!” Mert bármennyire is ördöginek tűnnek ezek a tervek, valóban zseniálisan kihasználják az emberi naivitást, a butaságot, a kapzsiságot és az érdektelenséget. Aztán azt is hozzátehetjük: “Amíg én arra koncentrálok, hogy jól érezzem magamat és szórakozzak (szétszórjam a figyelmemet összpontosítás helyett!), addig nálam sokkal felkészültebb és stratégikusabb vezetők a világ menetét alakítják és ha engem az események hátsó szándéka (pl. a döntéseket érintő pénzek útjának megismerése) nem érdekel, akkor senkit nem hibáztathatok. Ezt a valóságot én teremtem azzal többek között, hogy nem akarom megismerni eléggé. Ennyi!” Ha végigolvasod ezt a hamisítványt, azt is látni fogod, hogy micsoda tervezőmunkát feltételez az egyes pontok megvalósítása, így aztán abban reménykedni, hogy az emberiségre váró dimenzióváltás(?) okozta felemelkedés hátradőlve fog megvalósulni, szerintem enyhén szólva álomszerű… Az emberi elme hatalmas erejű, de a tettek nem kihagyhatók! A változást a szellemi világban lévő megoldásokon keresztül tettek által tudjuk elérni a fizikai valóságban, meggyőződésem, hogy ezért születtünk ide a Földre!

Évekkel ezelőtt, amikor egy nagyon kedves zsidó származású barátommal beszélgettem a jegyzőkönyvekről, akkor ő csak annyit mondott, hogy ne foglalkozzam velük, mert hamisítvány az egész. Mikor azonban feltettem neki a kérdést, hogy olvasta-e és tisztában van-e azzal, hogy mégis minek köszönhetően valósulnak meg (valami érthetetlen oknál fogva) a benne leírtak – azzal a fontos kivétellel, hogy a valóságban a zsidóság túlnyomó részét és a nem zsidókat egyaránt használják, mint eszközt a távoli célok eléréséhez – akkor nem volt válasz. Meglátásom szerint az egyik legfontosabb pontja ennek az elmélkedésnek az, hogy a megoldás valójában az egyébként rendkívül okos zsidó nép kezében van. Ha ők is rájönnek, hogy használják őket (nem is kicsit), akkor felgyorsulhat a változás, mert ők lesznek azok, akik az antiszemitizmus kártyát visszafordítják azokra, akik azt felmutatják. Ennek eklatáns példája a már említett Israel Shamir, Gilad Atzmon, Norman Finkelstein és Henry Makow, de még rajtuk kívül is vannak sokan, akik valóban felebaráti szeretetből(!) cselekszenek nap, mint nap. (Gondoljatok bele, hogy a cionizmus eszméje hány izraeli katona elméjét szennyezte tele azzal a propagandával, hogy a kiválasztottság jogot formál arra, hogy egy népet a saját földjéről és házaikból elzavarjanak és hogy ezeket az embereket meg lehet ölni a “haza védelmében”?)

Egy fontos tanulság mégis az, hogy a zsidó nép igenis(!) összefog egymással (és az informáltak tudják köztük is, hogy a cionista mozgalom a hunyó, érdemes olvasgatni a zsidók a cionizmus ellen c. weblapot) és segítik egymást (s ebben még az am-haaretz-ek is benne vannak), ami pedig nagyon sok nemzet fiáról nem mondható el. Talán érdemes lenne példát venni erről az összefogásról? Ti mit gondoltok?

A legtöbb zsidó számára például, függetlenül a vallásosságuktól a hagyományok és a mítoszaik tisztelete elég magas fokú, jóllehet ennek az is oka lehet, hogy a “kiválasztottság” eszméje nem kicsit egosimogató dolog. Azért van mit ezekből is tanulni, hallgassátok meg ezt a rövid részletet Popper Pétertől:

A mítoszoknak és a hagyományok továbbadásának jóllehet rendkívül fontos eleme az igazságra való törekvés, vagyis ha torzítva adunk tovább tiszta hagyományokat, akkor abból torzulás fog születni. (És persze nem győzöm hangsúlyozni Az “eladás” hazugsága c. írásomban is többször említett, a személyes sorsunk megértésére való törekvés fontosságát!)

Évekkel ezelőtt hetekig együtt utaztam Dél-Amerikában egy izraeli ex-kommandós katonával, aki elmondása szerint 13 palesztint ölt meg különböző bevetések során. A srác nagyon kedves, előzékeny és intelligens ember volt és megkérdeztem tőle, hogy milyen érzés úgy leélnie az életét, hogy ennyi ember életét oltotta ki. A válasza ez volt: “Ez volt a munkám, a katonaság nálunk kötelező. Ha én nem lövöm le a palesztint, ő öl meg engem. Tudom, hogy nem túl igazságos ez a háború, de mit tegyek, ha én oda születtem? Most mondd meg nekem kérlek, hol van az én hazám?” Döbbenettel álltam a pali előtt és bár én kifejeztem neki, hogy mennyire sajnálom a palesztinokat (is), megértettem őt (hiszen őt így nevelték). Nekem is vannak sváb, zsidó, szerb felmenőim, de mivel ide születtem és magyar az anyanyelvem, én magyar vagyok. És ő hiába lehet, hogy eredetileg Kazáriából származik (illetve a felmenői, már ha onnan), a mai Izrael területén született és anyanyelve a héber. Az ő szemszögéből igaza volt, mert védte azt az országot, ahová született (és a szemléletet, amire nevelték), jóllehet bevallása szerint nem túl gyakran kérdőjelezte meg azt, hogy ez a védelem milyen áron és indíttatásból is történik… (Ami viszont nagyon érdekes, hogy azóta a feleségével együtt végérvényesen Ausztráliába költözött.)

Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy írjak-e erről a témáról, hiszen ez egy nagyon “rázós talaj” a mai világban, de mivel engem kizárólag az összefüggésekre való objektív rámutatás és az igazságra törekvő szeretet vezérel – nem beszélve a téma aktualitásáról -, ezért úgy gondoltam, hogy “beleharapok” egy kicsit ebbe is. A Szentföldön vívott háború nem hétköznapi halandó emberekről, “terrorista” palesztinokról és a maguk igazságáért és fennmaradásukért küzdő, “békefenntartó”(?) izraeli népről, hanem a politikai cionizmus célkitűzéseiről és rengeteg pénzről szól. Nézzétek meg ezt a 28 perces dokumentumfilmet, melyben egy izraeli születésű béke aktivista mondja el ezeket az információkat:

De hogy egy picit a BT kirekesztő szellemiségénél még tovább menjek (ha elvetném a sulykot, akkor kólintsatok fejbe), szerintem a zsidó népet felültették, mert az ő szenvedésük árán jut hatalomhoz egy nagyon szűk elit réteg, akik tulajdonképpen nem is zsidók. (És itt visszakanyarodnék a kazárokhoz és a Benjamin Friedman által elmondottakhoz, hogy értelmet nyerjen ez az elrugaszkodott gondolat…)

“Tudom a te dolgaidat és nyomorúságodat és szegénységedet (de gazdag vagy), és azoknak káromkodását, akik azt mondják, hogy ők zsidók, és nem azok, hanem a Sátán zsinagógája.”
(Jelenések könyve 2:9)

Eme bibliai idézet kapcsán felmerül bennem a kérdés, hogy mi van akkor, ha az Illuminátusnak nevezett (állítólag nem is létező :-) szabadkőműves) szerveződés, amit a szélsőségesek rém könnyen pecsételnek meg “zsidó kreálmányként” (szerintem tévesen), valójában nem az – a sok-sok szimbólumával együtt -, hanem az ő valódi “parancsolójuk” valaki egészen más? (Részletes történelmi kutatás egy fiatal brit történész, Andrew Carrington Hitchcock tollából: The Synagogue of Satan)

Ismerős ez a kép valahonnan? (A jelkép, amit mutatnak a Sátánisták jelképe. Kapcsolódhat ez értelmileg a bibliai idézethez?)

Véletlen egybeesés?

Véletlen egybeesés?

Zárásként pedig egy meglehetősen meredek gondolat…

Képzeljétek el, hogy ez a “sátáni” világ egy tükör. Az emberiség tükre, aki karmikusan megkapja azt, hogy belehajszolják a matéria imádatába és a szellemi világtól való eltávolodásba, az EGYség helyett a KÉTségbe, a szeretet helyett a félelembe. Mi van akkor, csak tegyük fel… Mi van akkor, ha ez a “brigád”, aki irányít, valójában a mi belső Lilith-ünk, az emberiség gonosz kisördöge – ha úgy tetszik, egy manifesztálódott “kivetítés” -, aki azért nyeri örömét a megosztásban és a pusztításban, hogy mi közösen felismerjük azt végre, hogy ennek CSAK MI, először az egyén, majd a közösség szintjén vethetünk véget azzal, hogy megismerjük a történések mögötti mechanizmust és tudatosan mondunk NEM-et az egymás gyilkolására, mert rájövünk, hogy a titok – A SZERETET – az EGYségben rejlik? A SZERETET ugyanis az ÉBERSÉG vagyis az igazság szellemének érvényesülése nélkül mindig korrupcióba megy át, majd gyűlöletté válik…

Ha az egész teremtést egyben nézzük (s elfogadjuk azt, hogy amint fent, úgy lent) és az egész világ egy hologram, akkor nem lehetséges az, hogy a mi belső világunk teremti a külső világot és ez a háborúval sújtott valóság a benne irányító hataloméhes pénzemberekkel együtt is a mi teremtményünk? (Valahogy nem tudom figyelmen kívül hagyni a szabad akarat kérdését és azt, hogy ha a kisember az egyén szintjén NEMet mondana a háborúra, akkor az nem valósulhatna meg.)

Nem tudom, csak hangosan gondolkodom… Szerintetek?

Most pedig, ennyi komoly kérdés feszegetése után – ha szereted Mozart zenéjét – hallgassuk meg az izraeli zongoraművész, Daniel Barenboim előadásában a C-dúr zongoraverseny I. tételét. Zseniális a pali! :-)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.