Miután rendbe raktam a toalettem és a toalettet is, indultunk reggelizni, ami legalább akkora csalódás volt, mint az előző napi vacsora – csak éppen ellenkező előjellel. Néhány tucat helyen volt már szerencsénk svéd asztalos reggelihez, és első ránézésre itt is csak a szokásosat kaptuk: tojásrántotta, virsli, szalámik, sajtok, lekvárok, müzli, stb. Ám miután szinte mindent végigkóstoltam, egy nagyon kellemes, ízlelőbimbó kényeztető gasztro-élményben volt részem – mindenből a legkiválóbb minőséget tálalták: mennyei sajtok, sonkák, kitűnő kis kolbászkák, ízletes sütemények; és még tíz perccel a reggeli idő vége előtt is pótolták, ha valami elfogyott.
Erre a napra a Güell parkot céloztuk be, és hazafelé még a Casa Milà-t is útba ejtettük. Mindkettő – akárcsak Barcelona nevezetességeinek nagy része – Antoni Gaudí nevéhez fűződik. Lenyűgözőek épületeinek organikus formái, nagyságrendekkel nagyobb élmény bennük bolyongani és gyönyörködni, mint a mai modern épületek többségében. Ahogy Ági barátnőnk megjegyezte a harmadik napon (a Casa Batlló-ban): olyan, mintha egy cet gyomrában lennénk (leszámítva persze néhány kellemetlen körülményt, például hogy ott nem lennének ablakok) – de erről majd legközelebb…
HALASIZSOLT 
Vélemény, hozzászólás?