Szellemi útravalóm ezúttal is René Guénon A mennyiség uralma és az idők jelei című könyvéből való:
Meglehetősen figyelemre méltó, hogy bármilyen szempontból is vizsgáljuk mindazoknak a dolgoknak az összességét, amelyek a modern civilizációt alkotják, aligha kerülhetjük el azt a következtetést, hogy minden egyre inkább mesterségesnek, eredeti természetétől egyre inkább megfosztottnak, egyre hamisabbnak tűnik.
(28. fejezet: Az antitradicionális akció fokozatai)
Egy kilométerrel a Lajos-forrás előtt, még az autóban ülve kapom meg az első ajándékom: egy szarvas áll az út szélén, és közeledtemre nem megy el. Megállok, és az autóból figyelem, amint kimérten lépdelve csatlakozik két társához, majd lassan távolodva tőlem, együtt olvadnak bele az erdő zöldjébe. Ha ma már semmi más nem történne velem, akkor is megérte felkelnem.
Néhány méterre a parkolótól, még az autóból látok egy másik szimpatikus nagyfülű négylábút is. Épp arra fogok elindulni, kár, hogy nem jöttem kicsit korábban.
De hisz tudhatnám már: semmit nem kell bánni, semmi nincs véletlenül. Megvárt a drága, és még azt is hagyta, hogy készítsek róla egy tucat rosszabbnál rosszabb fotót a hajnali derengésben.
A kelő Nap sugaraiban aranyfényekkel rajzolódik elém az erdő – és én itt lehetek benne, micsoda ünnep!
Zöld háromszög, azaz kijelölt szemétlerakóhely. Méghogy mindannyian egyenlők vagyunk – ennél nagyobb badarság kevés létezik!
Fantasztikus hangulata van ennek a helynek. Megadom a koordinátákat: 47°41’42” N, 18°59’40” E.
Ezt is köszönöm!
A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén).
Vélemény, hozzászólás?