Szellemi útravalóm Hamvas Béla A bor filozófiája című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Zseniális ez a lényeglátás:

Egy pohár bor, az ateizmus halálugrása.

Gyerekkoromban sokszor elképzeltem, milyen jó lenne megállítani az időt. De úgy, hogy számomra tovább folytatódjék, és én mint egy panoptikumban bolyonghassak a megmerevedett ember-bábok között. Futásaim alkalmával néha eszembe jut, milyen jó lenne, ha megállíthatnám a Napot az égen; hogy a teljes, előre eltervezett útvonalamat „ideális fényviszonyban” láthassam. De aztán gyorsan rákontrázok, hisz épp így van jól: megismételhetetlenül. Ha csak egy kicsit később járok ugyanott, már nem ugyanaz. Azt mondod, közhely, de belegondoltál már úgy igazán ebbe a misztikus varázslatba? Minden pillanat megismételhetetlen! A most születő futás-lény se volt és nem is lesz ilyen soha! Megismételhetetlen pillanatok következnek…

Ez a kecske „hűséges kutyaként” követett végig a kerítés mentén.

A fotókat Huawei P20 Pro telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén).

200×200 km projekt

Futográfus archívum

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.