Sokan kérdeztétek, hogyan készül egy-egy futográfus bejegyzésem, mire megy el az a 10–14 óra, amit az írások végén, a támogatás-blokkban említek. (Valójában senki nem kérdezte, de ez egy bevett szófordulat, ha mesélni akarsz valamiről. Illetve komolyra fordítva a szót, azért is találom e témát említésre érdemesnek, mert sokan – ezúttal tényleg – hiszitek azt, hogy én minden nap futok, abból következtetve, hogy [majdnem] minden nap publikálok képeket közösségi oldalakon.) Leírom hát egy futókalandom teljes élettörténetét.
1. Útvonaltervezés
Kezdem az elején: 200×200 km projektem egyik lényeges eleme, hogy (lehetőleg) mindig máshol futok – egyébként hetente csupán egyszer, többnyire szombaton vagy vasárnap, legtöbbször 15–20 kilométert. Itthon két monitorom van: az egyikre megnyitom a Stravaról a hőtérképem (ez pont olyan, mint amilyen a projektleírás oldalán is látható), amin látom, konkrétan merre futottam már; a másikra pedig a Runmap oldalát, amin megtervezem az új útvonalam. Erről három éve bővebben írtam már (azóta csak annyi változott, hogy ismét a Stravat használom Endomondo helyett), most nem untatlak a részletekkel. Kb. fél óra alatt megszületik következő futókalandom terve.
2. Előkészületek
A hétvége közeledtével megnézem az időjárásjelentést, hogy eldöntsem, szombaton, vagy vasárnap fussak (előnyben részesítem a nyáron alacsonyabb, télen magasabb hőmérsékletet, a csapadékmentességet, és a szélcsendet – de ezeket a szempontokat persze néha családi programok felülírhatják). Miután ezt eldöntöttem, a Sun Surveyor alkalmazásban megnézem, hogy az adott napon, az adott helyen mikor kel fel a Nap; mivel mindig napkeltekor indulok (ilyenkor a legszebbek a fények, ekkor a legmeghittebb a táj). Megnézem a Google Mapsen, hogy mennyi idő autóval a helyszínre érni, és elkezdek visszafelé számolni: Ébresztési időpont = Napkelte ideje – Autózáshoz szükséges idő – 40–45 perc (vécézés, öltözködés, stb. – reggelizni nem szoktam, futás előtt csak vizet iszom). Az időjárás alapján eldöntöm, hogy milyen felszerelésben futok:
- alap: hosszú szárú nadrág (nyáron is a tüskés bokrok miatt), rövid ujjú póló
- 10 °C alatt: plusz egy vékony kesztyű (nagyon fázós ujjú vagyok) és rövid helyett hosszú ujjú póló
- 5 °C alatt: plusz egy réteg felső
- 0 °C alatt: vékony helyett vastag kesztyű
- -5 °C alatt: két nadrág
Mindezt leírni tovább tartott, mint megcsinálni – szóra se érdemes pár perc.
3. Autózás a helyszínre
Az ébredésemtől az autóba ülésig eltel időt nem számolom ide, hisz ezen ténykedéseim java részét minden nap végrehajtom (legfeljebb a végén nem futóruhát húzok magamra) – bár ez is már a futásra hangolódás jegyében telik. Az autóút pedig a ráhangolódás folytatása, szellemi útravalóval (mostanában Hamvas Béla hangoskönyvekkel). Jelenleg Esztergom befutása van terítéken, kb. 1 óra alatt érek futásaim helyszínére. (Igyekszem úgy szervezni, hogy nyárra – amikor a napforduló idején 4:45-kor kel a nap – maradjanak közelebbi befutatlan helyek; de ez persze egyre nehezebb, mert egyre kevesebb ilyen van.)
4. Futografálás
És végre itt vagyok, kezdődik egy újabb kaland, futok bele az ismeretlenbe, élem át a felfedezés örömét! A terepen töltött időm bő kétharmada telik futással (időnként mászással, vagy tüskés bokrok közötti bóklászással); és szűk egyharmada fotózással. Szinte minden témáról sok fotót készítek, számítva arra, hogy a hajnali kevés fény, vagy a telefonom korlátozott képességei miatt esetleg némelyik életlen lesz – néha pedig készítek felvételeket különböző expozíciókkal is. Nyilván említenem se kellene, de azért leírom: ez a teljes folyamat legfontosabb eleme, minden ami eddig volt, és ezután lesz vele kapcsolatban, az ezért történt, történik. Általában 3–4 órán át tart az ünnep.
5. Autózás haza
Amennyi oda, annyi vissza is.
6. Futográfiáim utómunkája
Általában 150–300 fotóval térek haza – ritkán 300-nál is többel, illetve 100-nál kevesebbel. Az utómunka folyamat egyik része a válogatás, melynek végére általában 50-nél kevesebb hangulatkonzerv marad a merevlemezemen. Ebből 20–30-at publikálok a blogomon; a legjobb 5-öt 15-öt pedig Flickrre, Instagramra is kirakom (fél év késéssel – mert hagyom hogy eltávolodjak tőle, tisztuljon a kép[hez való viszonyom] – végül a legjava az 500px oldalamra is kikerül) – persze csak az eredeti, telefonom által készített képek módosítása után, ami a folyamat másik, izgalmasabb része (de erről külön tanfolyamot tarthatnék [tartottam is]). Mindehhez az Adobe Lightroom szoftverét használom kb. 2–4 órán át.
7. Publikálás
Képek publikálása
Ha már idáig jutottál az olvasásban, tudhatod, hogy a képeim, amiket a közösségi oldalakra pakolok, bizony nem frissek. Vagy ha úgy tetszik, mai, „felgyorsult, instant-azonnaliság-világunkban”, több napos, vagy akár egy hetes keletkezéstörténetükkel már kifejezetten ósdiak. Hogy nagyobb fókusz jusson egy-egy fotómra, szépen beosztom őket egy hétre (a következő futásomig): ha pl. 14-et szeretnék közzétenni, akkor naponta kettőt publikálok. Hiába írja a hitvány Facebook (rá jellemző módon megtévesztően), hogy „Zsolt Halasi jelenleg itt tartózkodik: Esztergom” – biztosra veheted, hogy nem vagyok ott (a legritkább esetben teszek közzé feldolgozatlan képeket – futásaimról pedig soha). A képeim közzétételére egy hét alatt elmegy legalább fél óra.
Blogbejegyzés készítése
Miután elkészültem a képekkel, elkészítem a blogbejegyzést. Gondolatban fotóim – és legtöbbször még egy feles pálinka – segítségével egy időutazást teszek. Ez a második ünnep, futókalandom emlékének ünnepe – amikor időben és térben eltávolodva egy kicsit újra átélem mindazt, ami akkor történt velem, bennem. Általában 2–3 órán át tart az időutazás.
Publikálás Facebookra, Stravara és Endomondora
Már csak pár perc, és ezzel felkerül az i-re a pont: a Facebookra megy egy link az imént említett blogbejegyzésről – illetve Stravára kirakom még a Flickrre is feltöltött képeimet, Endomondora pedig a blogbejegyzésem kiemelt képét (ide csak egyesével lehet fotókat feltölteni; valószínű azért, hogy ne töltsünk fel túl sokat – részemről oké, egynél meg is állok).
Ez egy futókalandom teljes élettörténete – röviden.
HALASIZSOLT 
Vélemény, hozzászólás?