A fák leveleinek többsége már átlényegült talajtápláló avarrá, de a meteorológusokra fittyet hányó eső csodálatosan telíti és vegyíti élők és holtak színeit: kökény fagyos liláját (nem csak szemre, de nyelv[r]e is finom), galagonya parázsló vörösét, kecskerágó kármin rózsaszínét, zuzmó hamuzöldjét nádas rozsdabarnájával, és levelek maradékának aranysárgájával. Végül átázva, sárban cuppogva csúszkálok az úton, tehenek kedvesen bamba tekintetének kereszttüzében.

Hozzászólás