Bianka kapott egy 30-as zóna KRESZ táblát ajándékba (gondolom, a 30. szülinapjára). Most pedig itt van ez a tábla egy szőlőültetvény sorának elején, és eszembe juttatja azt a hazug, álszent közösségimédia-élményt, ami tökéletes tükre hazug, álszent világunknak. Az illúziónak, ahol minden a legnagobb rendben, mindenki boldog, okos, tájékozott, felelősségteljes, áldozatkész, empatikus mintapolgár. Vagy nagy ritkán nem, mert épp kórházba került, netán meghalt valakije. Ilyenkor sejtelmes képeket „illik” posztolni (ha nincs jobb ötleted, a homogén fekete tökéletes), hogy jöjjenek az együttérző, sajnálkozó hozzászólások. Csak hogy érezd: ÉLSZ! De mivégre?
Persze mindennek én is részese vagyok (sőt, szolipszisztikusan én vagyok az egyetlen felelőse), a sétáinkról, futásainkról szóló írásaim többsége meglehetősen idealista. Vállalom, az is én vagyok, miként ez, aki most szívből gyűlöli a jégen csúszkálást, a fagyott kérgű hóban botorkálást, a földetérés bizonytalanságait és az arasznyi visszacsúszásokat. Ha nem is minden pillanatát, de többségét utáltam e csatangolásunknak – és már előre rühellem a sok sarat, ami majd az olvadás után jön. Igen, megengedem magamnak, hogy gyűlöljek, utáljak, rühelljek. És igen, nyilván egy szép fotót rakok majd ki erről is. Utólag és ismeretlenül is boldog szülinapot Bianka!
HALASIZSOLT 
Hozzászólás