Címke: Pilismarót

2019. december 13.

#541 • 2019. 12. 08. • Dömös – Pilismarót: Szakó-hegy

Havi 200 km 200 hónapon át, 2013 áprilisától 2029 decemberéig. Minden hétvégén egy futás, minden alkalommal máshol – egyre messzebb. Utazás, futás-fotózás, képfeldolgozás, publikálás – egyre több pénz és idő (heti 10–14 óra). Jelenlegi pénzügyi kereteimet alapul véve nem fog menni. A segítségeddel viszont sikerülhet. Ha támogatsz, a projekt végén megjelenő könyvben a Te neved…
Tovább →
2019. december 5.

#540 • 2019. 12. 01. • Pilismarót: Szekrény-hegy, Hosszú-hegy – Dömös (Cimbivel)

Hosszan gondolkodtam, mit írhatnék 540. futókalandomról, anélkül, hogy ismételném magam. Utóbbit nem garantálom. Három dolog jutott eszembe: Nagyon hideg volt. Cimbi lenyűgöző, nagy, agancsos szarvasokat kergetett felém – és én inkább ámultam, mintsem fotóztam. Élveztem Cimbi társaságát – a köztünk születő egyre szorosabb kötelék, és kölcsönös bizalom ajándékát. A többit meséljék a képek: Havi 200…
Tovább →
2019. november 13.

#537 • 2019. 11. 09. • Pilismarót: Ördög-küllője, Fűrész-tisztás, Hoffmann vendégház, Urak hídja

A színek orgiája ez, az eső áztatta tájban. A feketék, szürkék szolid támogatásával a sárgák, barnák, zöldek harsányan „nyomulnak” retinámba. Csupán a vöröset és a kéket hiányolom… (Ez nem az a kék, valójában nem is kék – csak a telefonom kamerája csalja az égre.) …megvan, a 11. kilométernél a lábaim elé veti magát a vörös……
Tovább →
2019. október 25.

#534 • 2019. 10. 20. • Pilismarót: Disznós-hegy, Pallag-bükk, Bagó-kő, Nagy-Hábod

Ősz! Mindig elvarázsol a színeivel, illataival, hangulataival! És az őszi fák! Lenyűgöznek a nagyvonalúságukkal, ahogy a lábaim elé dobják megsárgult kabátjaikat! Semmi értelmetlen ragaszkodás, szánalmas szentimentalitás, amire már nincs szükség, hadd hulljon, lényegüljön át, legyen másfajta gyönyörűség! Nyúl meglepetééés! Két lépésnyire tőlem ugrik fel, szalad el, nem bírva tovább a rejtőzködés feszültségét – és milyen…
Tovább →
2019. október 21.

#533 • 2019. 10. 13. • Pilismarót: Alsó-Ecset-hegy, Hirsch-orom, Miklós-deák völgy

Választások napja van, és én már hajnalban is jól döntök: elindulok egy újabb futókalandra… Akárcsak múlt héten, már az első kilométeren „megvan, amiért jöttem”: gyönyörű őszi napkelte-tájakat gyűjtögetek a telefonomba. Pókhálót érzek a homlokomon. Mi lenne, ha nem érezném? Látni nem látom, és semmi egyéb érzékszervemmel nem szerzek róla tudomást… Tovább gondolom: mi lenne, ha…
Tovább →
2019. október 13.

#532 • 2019. 10. 06. • Pilismarót: Felső-Ecset-hegy, Ráró-hegy, Hamvas-kő, István-hegy, Miklós-deák völgy

Tegnap este Luca felolvasta, amit a fákról tanultak: A törzs és az ágak egy darab föld, a föld kinövései. Minden fa egy önálló kert… Milyen igaz! Hisz minden egy szimbólum. És ahogy fent, úgy lent. És mindenben ott a mindenség. És föld, fa, kert, végtére is mind-egy. Ez jár a fejemben a kertek rengetegében… Ott…
Tovább →
2019. május 24.

#502 • 2019. 05. 12. • Pilisszentkereszt: Dobogókő – Dömös: Jász-hegy – Pilismarót: Szakó-nyereg

Szellemi útravalóm Hamvas Béla Scientia Sacra II. című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. A gondolat csak akkor érvényes, ha azt tettben beváltották, a tett csak akkor, ha azt az értelem rendjében megalapozták. Az, aki a világot és az alapállást elválasztja, vagy aki feltételezi, hogy az is ha-ruah és a bodhiszattva és a…
Tovább →
2019. február 12.

#489 • 2019. 02. 10. • Pilismarót: Zagrajt, Bonc-hegy, Ó-hegy

Szellemi útravalóm Hamvas Béla A tao virágai című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. A tao nem a csend, a béke, a nyugalom, a bölcsesség, a tisztaság, az egyszerűség. De a tao a csendben, a nyugalomban, a bölcsességben, a tisztaságban, az egyszerűségben lakik. Maga a tao megfoghatatlan, láthatatlan, taníthatatlan. (…) A tao annyi…
Tovább →
2019. február 5.

#488 • 2019. 02. 03. • Pilismarót: Duna-dűlő – Dömös: Körössy-lakótelep, Hosszú-földek, Kertekalja

Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Mi lenne, ha Isten használná hatalmát? Csak a démonok hatalmasok. Isten: van. (…) A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül, és nem alul, hanem felül, és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban. A múlt héten még mindent rendbeszedő hó…
Tovább →
2019. január 31.

#487 • 2019. 01. 27. • Pilismarót: Sásrét

Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Egészen biztos, hogy a szerelem eredete más, mint a sexusé. A szerelem az isteni nő és az isteni férfi kapcsolata; s ebben a kapcsolatban két, eredetében, származási idejében, metafizikai lényegében tökéletesen más, ki nem egyenlíthető, egy nevezőre nem hozható…
Tovább →
2019. január 23.

#486 • 2019. 01. 20. • Pilismarót: Basaharci-vízfolyás, Szobi rév, Tóközi-dűlő, Homoki-szőlők, Pilismaróti-öböl

Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (A hatalom kérdése a metafizikai realizáció mentén) – ezt hallgatom útközben az autóban. Ha vágyom rá, úgy garantáltan tévúton járok. (…) A helyes diszpozíció az uralom, és az autonóm jelenlét gyakorlása. (…) Csak ekkor lesz enyém a hatalom. (…) Ha a centralitás az enyém, akkor a hatalom az enyém;…
Tovább →
2019. január 16.

#485 • 2019. 01. 13. • Pilismarót: Hegyes-hegy, Szörpes-part, Bánóczi-hegy – Esztergom

Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. A szerelem titka, hogy a kettőből egy lesz, a barátság titka, hogy az egyből kettő. Ezért a szerelem fordított barátság, úgy, hogy az egyikből mindig szivárog át valami a másikba. A szerelem néha olyan, mintha egyből kettő lenne, holott…
Tovább →