Idén már csak 30-ára terveztem egy futást, de a tegnap esti hóesés megihletett. Megterveztem egy 13 km-es útvonalat, de annyira tetszett a mesés havas táj, és olyan jól esett a futás, hogy kétszer is letértem egy-egy a térképemen nem szereplő útra, így végül majdnem 15 km lett belőle. Kezdetben fájt a jobb sarkam (ez sajnos rendszeres), de hamar elmúlt, avagy megszoktam (szerencsére ez is rendszeres), és nem zavart a dolog. Még mindig maradt letört ág, kidőlt fa az úton, így a két hete elkezdett küszködést is gyakorolhattam – ami hóval borítva kevésbé volt élvezetes, kisebb utakat inkább ki is hagytam emiatt. De ismét bőven kaptam kárpótlást szűz hó és csodás látvány formájában. Remek cipőm, az Inov-8 Mudclaw 265 tapadásból ismét jelesre vizsgázott, de sajnos nem vízálló, így 7 km hótaposás után elmúlt az addig szinte tökéletes komfortérzetem, egyre több olvadt hó keveredett az izzadságba, és a 10. km után egyre jobban fázott tőle a lábam. (Amúgy jó meleg, és nagyon jól zár, még soha nem kellett megállnom azért, mert valami nem kívánatos dolog került a cipőmbe, pedig alkalom bőven lenne erre.)
Itthon a zuhany alatt a fájó lila lábujjaimat nézve mégis arra gondoltam, hogy ez volt az egyik legjobb idei futásom.
Vélemény, hozzászólás?