Akárcsak 29 nappal ezelőtt, most is a lenyugvó telihold nagy fehér korongja kísér starthelyemre. Most utoljára, hatodszor is átmászok a kerítésen – ezúttal a másfél hónappal ezelőtti, első „behatolásommal” szemközti, északi oldalon. Nagyon meleg van, igaz, most még csak 18 fok a hőmérséklet, de áll a levegő, amit két pofára harapok – talán ki kellene nyitni a kerítésajtót, viccelődök magamban. Odabent már minden ismerős, semmi újat nem nyújt a táj, többnyire egyenes vonalú, időnként meredek, néhol kövekkel, és fakéreggel borított utakon futok; helyenként kukoricások, vadetető tisztások és persze kerítések szakítják meg az erdő egyhangúságát – csak vaddisznótúrásból van sokkal több, mint korábban bármikor. Magukkal a földtúrókkal viszont nem találkozom sehol, ahogyan rókákat, nyulakat és őzeket se látok. Talán ők is szarvasokat küldtek maguk helyett búcsúzóul, mert belőlük rengeteggel találkozom, futnak mellettem a domboldalban, vagy keresztül előttem az úton.

2015-08-30-41964

2015-08-30-41965

Ezek meg de furák, sokkal sötétebb a bundájuk, mint ahogy azt megszoktam… megállok, jobban szemügyre veszem őket: két vaskos, kürtalakú szarvval keretezett fejük se túl „szarvasos”… hiszen ezek muflonok! Most először látok az erdőben, szabadon muflont (később eszembe jut, hogy mégse teljesen szabadon, hiszen be vagyunk kerítve) – és mindjárt legalább egy tucatot. Lenyűgöznek, ahogyan csendben állnak a fák sűrűjében, és néznek engem. A tervezett utamon haladva körbefutom első találkozásunk helyszínét, és másodszor is ugyanott találom őket. De most már nem bámulnak, hamar futásnak erednek, le a dombon, én meg fentről nézem őket, ahogyan átvágtatnak az út végén, nem is egy, inkább két tucat. Pár perccel később két hatalmas szarvas látványától eresztenek gyökeret a lábaim a földbe – ekkora agancsosokat még nem láttam, legalábbis repülni nem: gyönyörűek, ahogy átugratnak előttem az út felett. Ezekkel a mesés állatjelenetekkel veszek búcsút Pátytól és Budakeszitől – pontosabban csak egy részüktől, hiszen ezekhez a helységekhez tartozik a Budai Tájvédelmi Körzet egy része, melynek felfedezésére a jövő héten indulok. (A bal vádlifájdalmam egy hónap után végre teljesen elmúlt.)

2015-08-30-41966

2015-08-30-41967

Futográfus archívum

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s