Szellemi útravalóm ezúttal is René Guénon A mennyiség uralma és az idők jelei című könyvéből való:
(…) minden részleges rendezetlenségnek – annak ellenére is, hogy bizonyos értelemben a teljes rendezetlenség látszatát kelti – valamilyen módon szükségszerűen a totális rendbe kell integrálódnia.
(38. fejezet: A tradícióellenességtől az ellentradicionalitásig)
A hideg tájon szétszórt vörös levélfoltok izzanak. Már nem csak a csillagászati, de a „színszerinti” ősz is egyértelműen megérkezett. A Nap rózsaszínes korongjának fénye csak halványan töri át a vastag felhőtakarót.
Egy fa táblára firkált „Vasas-szakadék” felirat jelzi, hogy érdemes lehet egy kis kitérőt tenni a turistaútról. Lenyűgözve sétálok a magas sziklatömbök göcsörtös falai között.
Még nem látom, de tudom, hogy figyel valaki – érzem a tekintetét. És aztán hamarosan megpillantom: egy szarvas bámul a dombról. Szeretek szarvas által bámulva lenni. Ha fényképezésre emelem a kezeimet, valószínű elszalad, mégis megpróbálom. És nem megy el. Csak később, mikor egy kicsit hátralépek a kedvezőbb kompozíció kedvéért, akkor fordít hátat nekem, és komótosan elballag.
A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén).
Vélemény, hozzászólás?