Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (Szabadság, halhatatlanság) – ezt hallgatom útközben az autóban.

Még az autóban megálljt parancsol a látvány:

A múlt hétről „maradt pincesor-maradéktól” indulva elfutok egy „kegyhellyé lett” óriás fa-ikerpár mellett; kiérek egy narancs éggel, kék hegygerinccel szegett rétre; felfutok egy szőlőtőkékkel megszórt dombra; letekintek róla egy párálló tóra, és tovább, messze, a végtelenbe; lefutok a tó partjához; villanypásztorra fittyet hányó őzeket riasztok el; villanypásztorra fittyet hányva, alatta gurulok át; napkeltével nyújtott hosszú árnyékokat csodálok. Lent, a völgyben hatalmas ház és kutyaugatás; fent padok, ahonnan mindezt jó(l) látni s hallani. Virágok, őzek, fácánok, nyulak, erdők, tisztások, fentek, lentek, zöldek, barnák, napfények, árnyékok, földutak, aszfaltosak, harmatos füvek, tüskés bozótok. Végül megint pincékkel, és egy templommal. Mindezért hálával, szeretettel!

Már az autóban megálljt parancsol a látvány:

A fotókat Huawei P20 Pro telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén).

200×200 km projekt

Futográfus archívum

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.