Szellemi útravalóm Hamvas Béla Patmosz I. című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban.
A szenvedő arcok között vannak inkább a nemesek, az élvező arcok között a nemtelenek. A szenvedőket megismerni nem nehéz, mert megnyúltak és aszimmetrikusak és barázdásak, az öreg Tolsztoj arca, Greco arcai, vonzóak, mert rútságukban nagyság van, és mert az élet nem öröm. Az élvezők arca puha és mállott, csak egyetlen páncéljuk van, elkenni azt, ami hízásukban őket megakadályozhatná. Inkább ülep, mint arc, mert vak és pufók, mint Sancho Panzáé, és mint Daumier rajzán Louis Philippe-é.
A híresek, a vagyonosok és a hatalmasok ellen tanúsított irigységben semmi rendkívüli sincs. Azt hiszem, a közös élet legáltalánosabb és legmélyebb ösztöne.
Még az autóban ülök Dobogókőn, mikor odajön hozzám egy ember a csoportból, kik egy szakállas férfi szavait isszák a hajnali derengésben, hogy legyek szíves lehalkítani, mert zavarja őket. Elnémítom hát – a Hamvas Béla gondolatait közvetítő – Rátóti Zoltán hangját, úgyis mindjárt indulok, három perc múlva napkelte (5:45). A csoport mellett elhaladva hallom, amint a szakállas épp azt magyarázza, mennyire nem érti, miért kell a gazdagoknak még több pénz?
Madarak fecsegnek – jó lenne tudni miről! Órákig be nem áll a csőrük – ilyen sok a megbeszélni való? Minek mindenáron közölni valamit? Mint nekem ezt? Ami majd megy ki a Facebookra… mintha ez lenne e lényeg… mintha közlés nélkül meg se történt volna…
…hogy láttam együtt nyargaló muflont és szarvast; bokorból kiugró őzet; úton ücsörgő (húsvéti) nyulat, gyanakodva elszaladó a vaddisznókat. Pedig láttam – és benne voltam a tavasz hűvös zöldjében, a végére felmelegedve a napsugarak meleg sárgájában.
De nem is ez a lényeg! Hanem hogy holnap lányommal meglátogatjuk a ma négy hetes kutyánkat; és a rá következő napon aláírjuk végre leendő otthonom adásvételi szerződését.
Célba érve megnézem az értesítéseket a telefonomon. Új email: „Nyereményed érkezett!”. Nem írja, hogy mennyi, rábökök, látom, valaki elvitte az ötöslottó négymilliárdos főnyereményét. Talán én? Könnyen lehet! Belépek, nézem az új egyenlegem: 1645 Ft (kettesem volt). Talán ennyi épp elég is a gazdagsághoz.
Havi 200 km 200 hónapon át, 2013 áprilisától 2029 decemberéig. Minden hétvégén egy futás, minden alkalommal máshol – egyre messzebb. Utazás, futás-fotózás, képfeldolgozás, publikálás – egyre több pénz és idő (heti 10–14 óra). Jelenlegi pénzügyi kereteimet alapul véve nem fog menni. A segítségeddel viszont sikerülhet. Ha támogatsz, a projekt végén megjelenő könyvben a Te neved is szerepelni fog. Bármilyen online fizetésre alkalmas bankkártyával fizethetsz a PayPalon keresztül:
Havi 1000 Ft támogatás Havi 2000 Ft támogatás Havi 5000 Ft támogatás Havi 10000 Ft támogatás Egyszeri, vagy rendszeres, tetszőleges összegű támogatás
A fotókat Huawei P20 Pro telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén).
