Három és fél éve nem tudom megunni, minden nap csodálom, mennyire gyönyörű minden apró részlete. Fotózom is „rendesen” bundás barátomat, de azért a mobilfotózásnak megvannak a korlátai ugyebár…
Ezért is örültem nagyon október utolsó péntekének, mikor hosszas halogatás és tervezgetés után végre összehoztuk a találkát, és Jutka eljött hozzám hatalmas „ágyúcső” objektívjeivel. A fénymenyiség és -viszony nem volt ideális, de én így is maximálisan elégedett vagyok az eredménnyel. Vannai Judit – hálásan köszönöm ezúton is! (A fotókat én utómunkáztam saját ízlésem szerint.)










































Vélemény, hozzászólás?