Múlt heti sétánk tökéletes ellentétpárja a mai, melynek egyetlen emlékezetes pillanata, mikor hatodik érzékemnek, Cimbinek köszönhetően egy menyéttel szemezünk. Bundás barátomtól megrettenve mászott a fára, fentről figyel minket.
Gondolatban mesekönyv készítéssel szórakoztatom magam. Hamar összeáll minden: a cím Zsolti és Cimbi kalandjai (oké, elismerem, nem túl eredeti), az illusztrátor Agócs Írisz, és történeteinket Máté Angi „fordítja gyereknyelvre”. Szerencsére könyvkiadóra semmi szükség, hisz a fejemben enélkül is remek közönségtalálkozók zajlanak, ahol a gyerekek élőben is találkozhatnak kalandtársammal. Így végül e sétánk is mesekaland lett, csak másképp, mint 6 nappal ezelőtt…

Hozzászólás