Sétánk vége felé egy terepjáró közelít felénk. Cimbi (kérés nélkül) leül az út szélén, és várja, hogy elhaladjon az autó; ami hozzám érve lassít. Az ablaka leeresztve, én meg már készülök – a bizonyára vadász bácsival – a szokásos számonkérésre: miért nincs pórázon a kutya, és egyébként is mit keresünk itt… De váratlan fordulatot vesz a történet: „Border collie?” – hangzik a várakozó kutyára vonatkozó kérdés a négykerekű fiatal sofőrjétől. „Nekem is van egy” – mondja lelkesen, és csakhamar kiderül: annak ellenére, hogy valóban egy vadásszal beszélgetek, egy oldalon állunk: ő se szokta pórázon sétáltatni a kutyáját az erdőben.*
Meghívását elfogadva hamarosan újdonsült ismerősöm telkén simogatom az egyik szarvasát – Cimbi pedig mindezt döbbenten figyeli egy kerítésen át, miközben új border barátnője izgatottan szaladgálja körbe.
* Történt mindez egy nappal azután, hogy egy kedves barátom megosztotta velem a szívemből szóló Korom Gábor „Kutya csak pórázon? Szűk látókörű a szabályozás!” című podcastjét.
HALASIZSOLT 
Hozzászólás