Mesterem ezúttal is csodálatos tanító, az elfogadás és alkalmazkodás gyakorlatában nyomába se érek. Nyolc napja műtötték az egyik szemét, ez az első „galléros nagysétánk”, és bundás barátom vitalitása töretlen. Csak én vagyok néha türelmetlen vele, bőven van még mit tanulnom tőle!
Az ősz legszebb napjainak egyikén a szél fújta, falevelek áztatta erdőben egy – bizonyára elkóborolt – ló sétál velünk szembe az úton. De hiszen agancsa van – sötétbarna színe és termete alapján elsőre lónak néztem a szarvast. Cimborám nyilván rögtön felismerte, még fél szemmel is…

Hozzászólás