Szürreális valóság

Húszas-harmincas éveimben rendszeresen visszatérő álmom volt, hogy egészen szürreális, leírhatatlanul gyönyörű helyszíneken voltam, és persze meg akartam örökíteni a látványt, mert ez már a „véremben volt” akkor is; de valami mindig közbejött: lemerült az akkumulátor, életlen lett a fotó vagy „csak” egyszerűen elszalasztottam a tökéletes pillanatot. És most itt állok a teraszon, fotózom ezt a…

Tovább

Retyezát 3. nap (július 22.)

Erre a napra a Retyezát legmagasabb csúcsa, Peleaga meghódítását terveztük, de útközben megérik bennem a gondolat: nem akarom még egyszer végigjárni ugyan azt az utat, amit reggel már lefutottam – inkább a terület névadó csúcsa, a Retezat vonz. Ezért miután ketten is velem tartanak, a csapat felével arra folytatjuk utunkat, amerről tegnap visszafelé jöttünk. Kora…

Tovább

24 év után újra kopaszon

Elmesélem, hogy volt. Azzal kezdem, hogy közel harminc éve – egyetlen alkalomtól eltekintve – nem voltam fodrásznál, hajvágásaimat magam intézem, és teszem ezt 99 %-ban (hajvágó)gépi segítséggel. Szóval van némi rutinom, de most nem koncentráltam eléggé a feladatra, és miután ürítettem a levágott hajat a távtartóból, és visszaraktam a gépre, rögtön nyírtam is egy tekintélyes…

Tovább

Retyezát 2. nap (július 21.)

A Bucura I. csúcsra vezető „utat” tűzzük ki célként e napra – és azért használok idézőjeleket, mert út alatt sokszor csak az ölnyi méretű szikladarabokra festett turistajelzések által meghatározott irány értendő. Az időjárás hihetetlenül gyorsan változik: egyik pillanatban még felhőmentes szikrázó napsütésben izzadunk, majd kicsit később szélben ázva fázunk. Szerencsére utóbbi kevésbé jellemző, és a…

Tovább

Retyezát 1. nap (július 20.)

Több mint 500 kilométeres autóutunk vége már az erdőben vezet, a szemerkélő eső fokozza a misztikus hangulatot, amire még egy kis unikummal is rásegítünk. Miután leparkolunk az autókkal, közel 4 kilométeres túra vár ránk 500 méter szintemelkedéssel, ami nem is hangzik nehéznek, ha nem 20 kilós hátizsákokkal (benne a sátrakkal, hálózsákokkal, ruhákkal, élelemmel – egyszóval…

Tovább

Korzika 10. nap (május 31.)

Ez a nap csak nevében Korzika (úgy mint az első), reggel már Olaszországban, Savonaban kötöttünk ki, és az egész napunkat utazással töltöttük, míg estére hazaértünk. Milyen volt a túra egy szóban? Tökéletes! Nem is lehetne másképp, hisz semmi nem történik véletlenül… (A legjobb képeimet ebbe a Flickr albumba gyűjtöttem össze – a tavalyi és a…

Tovább

Korzika 9. nap (május 30.)

Elérkezett a búcsú reggele – miután végleg elhagytuk második szállásunkat is, Murato különleges temploma felé vettük az irányt, hogy aztán körbeautózva Korzika északnyugati „nyúlványát”, a Cap Corse-félszigetet, túránk utolsó állomására, a sziget második legnagyobb városába, Bastiaba érjünk, ahonnan 21 órakor indult a kompunk Savona felé. A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal…

Tovább