Kategória: Tudatosság
elgondolkodtató tartalmak – tartalmas gondolatok
-
Józsi bácsi gondolatai a világról – újratöltve!
Közel 10 éve, 2012 tavaszán fedeztem fel Józsi bácsi blogját, ami nagy hatással volt rám. Annyira, hogy akkor úgy érezem, találkoznom kell „Józsibával”, és ez azóta többször meg is történt. Iván (ez Józsi igazi neve) egy olyan ember az életemben, akivel nagyon ritkán találkozom, de mindig tudjuk „ott folytatni, ahol abbahagytuk”. Nagyon megörültem tegnapi Fabebook
-
Áldozathozatal
9 perc 30 másodperctől: „Nem kellene annyit szomorkodnia, nem kellene annyit vágyakoznia, nem kellene örökké várnia valamit! Ez a legfontosabb: nem kell várni semmit! (…) Itt vagyok például én: egész életem azzal telt el, hogy vártam valamit; szinte egész életemben úgy éreztem, mintha egy vasútállomáson várakoznék. Mindig úgy éreztem, mintha az egész eddigi életem nem
-
Cimbi mester
Pár hónapja egy barátom megkérdezte, hogy tanított-e valamit nekem Cimbi? Én akkor hirtelen erre azt feleltem: nem – arra gondolva, hogy szellemi síkon emelt-e a (velem együtt) létezése. Most nyilvánosan „gyónom meg” elhamarkodott válaszom. Cimbinél nagyobb mestert nem ismerek az elfogadás, a jelenben levés és az odaadó, feltétlen szeretet demonstrálására.
-
Julius Evola: Az élet mágikus szemléletéről
„Az akciót minden kötöttségtől meg kell szabadítanunk. Önmagában kell megvalósulnia: a szellem lázától szabadon, gyűlölettől és vágytól megtisztítva. A következő igazságoknak kell teljes mértékben áthatniuk a szellemet: az útnak nincsen célja, nincs mit várni, nincs mit remélni és nincs mitől félni. A világ szabad: az értelem és a célok, az „evolúció”, a sors vagy az
-
„Véletlen” egybeesések #1003
Lefekvéshez készülődve a megszokott csendet egy fülsértően hangos, általam ezidáig ismeretlen, sikítás szerű hang töri meg. Egy közeli fa a hang forrásának helye. Kimegyek a teraszra, de semmi felismerhetőt nem látok a sötétben. Kisvártatva elrepül valami… Lefekszem, elolvasok még pár „hírt” a telefonomon, melyek egyike ez. Két perccel azután, hogy élőben hallhattam (hasonlót), most a
-
„Véletlen” egybeesések #1002
A Thoreau nevet Hamvas Bélától ismerem, és máshol eddig nem is találkoztam vele. Ám pár nappal azután, hogy egy kedves ismerősöm Thoreau-t olvasott, és erről én a Facebookon keresztül tudomást szereztem, ezt az ásványvizet ajánlotta és szolgálta fel a pincér.
-
„Véletlen” egybeesések #1001
Mostantól elkezdem dokumentálni – hátha egyszer visszaolvasva észreveszek egy ma még láthatatlan összefüggést… Tegnap Peti Balázséknál Péter egy fiatalon Brazíliába emigráló magyar íróról mesélt, az Egy nap a láthatatlan házban című könyve kapcsán. Ma ezt olvasom a Facebookon, Sárecz Iván barátom bejegyzéseként: “Mit hagynak ránk holtuk után az öregek? Egy vén ruhát, Egy repedt ókulárét,
-
A probléma a megoldás mindenre
Elismerem, a cím kissé bulváros. Pontosan így gondolom: a probléma megoldás-centrikus szemlélete mozgat, áramoltat mindent. Alább pedig még pontosabban kifejtem hétfőn született gondolatom. Abból a kétségtelen tényből indultam ki, hogy probléma önmagában nem létezik – azt mindig a helyzetet problémaként átélő hozza létre. Egy problémával szembesülve három (jó) megoldás létezik: És kizárólag ezek valamelyikét alkalmazva
-
Vagyok, aki vagyok
Éjszaka felébredtem, és hosszan nem tudtam elaludni. Majd eszembe jutott Baranyi Tibor egyik előadása, melyben a címbéli bibliai idézetet elemzi – és elkezdtem mondani magamban: Voltam, aki voltam; voltam, aki vagyok; voltam, aki leszek; vagyok, aki voltam; vagyok, aki vagyok; vagyok, aki leszek; leszek, aki voltam; leszek, aki vagyok; leszek, aki leszek. Mindebben gyönyörűen együtt
-
René Guénon: A mennyiség uralma és az idők jelei
Időnként fárasztottak az agyonbonyolított, többször fél oldalnyi hosszúságú, sokszorosan összetett mondatok; az oldalakon átívelő bekezdések; és azt sem szégyellem bevallani, hogy ezek között volt olyan is, amit nem értettem. De ha egy könyv csak egyetlen jó gondolatot is ad, olyant, ami megerősíti a sajátom, vagy új felismerést hoz, már megéri elolvasni. És Guénon A mennyiség
-
A jó részegség
Az ital föloldja egód páncélját, mindazt, amit szorongó éned egyedüli valóságnak élt meg, és átcsúszol egy magasabb valóságba, ahol szabadság van és nincs félelem. Ilyen a jó részegség. (Müller Péter: Aranyfonál – Kapcsolat a szellemvilággal)
HALASIZSOLT 