Címke: 15-20 km

2019. május 9.

#501 • 2019. 05. 05. • Pilisszentkereszt: Dobogókő – Dömös: Sáros-Bükk, Rám-hegy

Szellemi útravalóm Hamvas Béla Patmosz I. című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Poiézisz mesteri tevékenységet jelent, és e szóval a görögök a művész munkáját jelölték meg. Poiézisz az az aktivitás, amely nem a közvetlen biológiai életre vonatkozik, hanem a létért való küzdelemben felvett célszerű magatartáson túllép. Abban, ami poiétikus, van valami többlet,…
Tovább →
2019. április 30.

#500 • 2019. 04. 28. • Pilisszentkereszt: Dobogókő – Dömös: Magas-hegy

Szellemi útravalóm Hamvas Béla Patmosz I. című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. (…) nem élet vagyok, hanem ott vagyok, ahol több vagyok, mint élet (…) Az életen túl élő lény magvát megtalálni és felébreszteni és realizálni a legnagyobb teljesítmény, amit az ember elérhet. 500. alkalommal indulok önmagam keresésére. Megtalálni azt, ahol több…
Tovább →
2019. április 23.

#499 • 2019. 04. 21. • Dömös: Gyertyános – Pilisszentlászló: Ispán-rét

Szellemi útravalóm Hamvas Béla Patmosz I. című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. A szenvedő arcok között vannak inkább a nemesek, az élvező arcok között a nemtelenek. A szenvedőket megismerni nem nehéz, mert megnyúltak és aszimmetrikusak és barázdásak, az öreg Tolsztoj arca, Greco arcai, vonzóak, mert rútságukban nagyság van, és mert az élet…
Tovább →
2019. április 15.

#498 • 2019. 04. 13. • Pilisszentkereszt: Dobogókő, Öreg-vágás, Mikula / Vörös-Dagonya-nyereg – Pilisszentlászló

Szellemi útravalóm Hamvas Béla Patmosz I. című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Aldous Huxley kiszámította, hogy a csend köre évenként tizenhárom és fél kilométerrel szűkül. Már nincs messze az az idő, szól, amikor a csend a földről tökéletesen eltűnik. Boldog lesz, akinek néha sikerül a Himalájában, vagy az óceánon félórás megnyugvásban részesülni.…
Tovább →
2019. április 9.

#497 • 2019. 04. 07. • Visegrád: Kis-Disznó-hegy – Dömös: Keserű-hegy, Szép-cseres

Szellemi útravalóm Hamvas Béla Patmosz I. című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Ami a régieknek a legfontosabb volt, az abszolút szellem, amely mindig és mindenütt volt és lesz és azonos, ami ma a legfontosabb, a személyiség, aki soha nem volt, és nem is lesz több, csak ez az egyetlen van, csak most…
Tovább →
2019. április 5.

#496 • 2019. 03. 31. • Pilisszentlászló – Dömös: Király-kúti-nyereg

Szellemi útravalóm Hamvas Béla Buddha beszédei című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. A feltevés az, hogy az ember tudatos, konkrét élőlény. Természeti adottságokkal az életbe beleszőtt, individuális én. De ugyanakkor az ember személyes hordozója olyan tudatán kívül eső, tudatalatti és -fölötti, meg nem mérhető, láthatatlan erőknek, amelyek tudatos énjéhez nagyságukban és hatalomban…
Tovább →
2019. március 31.

#495 • 2019. 03. 23. • Csesznek – Bakonyszentkirály: Zörög-tető

Ismét Cseszneken vagyok a CSITT-en, azaz a Cinto (ejtsd: Csinto) Túravezetők Találkozóján – immár harmadszor. És itt, Cseszneken most először nincs futótársam, vagyis az egyébként megszokott magányomban indulok útnak – ezúttal is pontosan napkeltekor. A vár „tekintete” most is jó darabig elkísér. A virágok sokszínűsége, az őzek vidáman „pattogó” fehér fenekének látványa, az erdő változatos…
Tovább →
2019. március 1.

#491 • 2019. 02. 24. • Pilisszentlászló: Gereblyés-hegy, Hrabina, Kecskeláb, Szeles-hegy

Szellemi útravalóm Hamvas Béla A babérligetkönyv című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Minden férfi átélte, hogy a leányt, akit szeretett, menyasszony korában bűbájos, meleg, drága teremtésnek látta, s aztán a házasság alatt kitűnt, hogy tele van a házsártos, komisz, uralomra vágyó, kegyetlen, közönséges lélek hibáival. De ha nem is élte át, biztosan…
Tovább →
2019. február 25.

#490 • 2019. 02. 18. • Pécs: Szalonkás, Józsefháza, Árpádtető (Mecsek #21)

Elképzelem, amint bányászok ballagnak munkába a szénfekete úton… „Kedvenc témám”: a természet szőtte, rugalmas girbegurbák, és az ember alkotta merev szögletesek találkozása. Józsefházánál megszólítom a házból kilépőt – érdeklődöm a név felől. 1938-ban épült a ház, két erdész lakott benne, és az egyiket Józsefnek hívták. Fotót nem készítek… …ahogy az őzekről se, melyek ismét mosolyt…
Tovább →
2019. február 12.

#489 • 2019. 02. 10. • Pilismarót: Zagrajt, Bonc-hegy, Ó-hegy

Szellemi útravalóm Hamvas Béla A tao virágai című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. A tao nem a csend, a béke, a nyugalom, a bölcsesség, a tisztaság, az egyszerűség. De a tao a csendben, a nyugalomban, a bölcsességben, a tisztaságban, az egyszerűségben lakik. Maga a tao megfoghatatlan, láthatatlan, taníthatatlan. (…) A tao annyi…
Tovább →
2019. január 31.

#487 • 2019. 01. 27. • Pilismarót: Sásrét

Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Egészen biztos, hogy a szerelem eredete más, mint a sexusé. A szerelem az isteni nő és az isteni férfi kapcsolata; s ebben a kapcsolatban két, eredetében, származási idejében, metafizikai lényegében tökéletesen más, ki nem egyenlíthető, egy nevezőre nem hozható…
Tovább →
2019. január 8.

#484 • 2019. 01. 05. • Pilismarót: Pál-rét, Kopaszok, Bitóci-patak, Bánóczi-hegy

Szellemi útravalóm Hamvas Béla naplójából való – egy mondat, ami szilveszter éjszakáján magányosan ágyba bújva a szemem elé került. 2019. első (olvasott) gondolata: A világot nem felfedezzük, hanem létrehozzuk. Az autóban a hangszórókat némán hagyom – úgyse tudnék figyelni a belőlük áramló hangokra. A démonaimmal küzdök, melyek egy hete mindenhova követnek. Egy közel 18 éve…
Tovább →