Címke: Ács

2022. január 21.

200×200 km projekt • 2022. 01. 15. • Komárom – Ács Cimbivel

Ismét lenyűgöz a Duna fölött tornyosuló meredek partszakasz fenyvese és panorámája. Minden fát szeretek, de a tűlevelűek különösen kedvesek számomra; és tűnjék akár butaságnak innen a magyar télből, de mediterrán tengerpartok hangulatát idézi bennem, ahogy a fenyőágak között letekintek a Duna hullámaira. Déjà vu érzésem van: az aszfaltról a földút pont így kanyargott az erdőbe……
Tovább →
2022. január 10.

200×200 km projekt • 2022. 01. 08. • Ács Cimbivel

Régebben nem szerettem, de azóta fordult a kocka: a fagy tiszta ragyogásával vágyam tárgya lett. Olyannyira, hogy az elmúlt napok melege ráébresztett, életemben talán idén először nem várom a tavaszt. Persze örülni fogok a teraszon étkezésnek, borozgatásnak és a fák közé feszített függőágynak; de talán ez az első január, amikor nem sürgetem a tél múlását.…
Tovább →
2022. január 7.

200×200 km projekt • 2022. 01. 02. • Ács Cimbivel

Nagyjából egy hete kezdődött, és napról napra erősödik. Próbálom, de nem tudom megfejteni, miért kaptam ajándékba ezt a nagy adag fájdalmat a bal sarkamba. Minden második lépés fáj, annyira, hogy képtelen vagyok kizárni a tudatomból. Vajon mi az üzenete? Ne sétáljak? Hiszen ez képtelenség! Cimbinek szüksége van rá(m)! De nem akarom rákenni: nekem is kell,…
Tovább →
2021. december 27.

200×200 km projekt • 2021. 12. 25. • Ács Cimbivel

Karácsonyi kalandunkat fülsértő motorzúgás keretezi – utunk vége felé meg is állapítom magamban, hogy jó nagy barom lehet, aki úgy tűnik, nem halad, mégis ennyire erőlteti. De egyetlen pillanat alatt alakul át a kép-zeletem, mikor meglátom őket a „képtelen valóságban”: a házilag összetákolt, irgalmatlanul hangos, fura szerkezetet irányító sofőr mosolyogva üdvözöl; miközben az utánfutón, egy…
Tovább →
2021. december 21.

200×200 km projekt • 2021. 12. 18. • Komárom: Szent Pál sziget – Ács Cimbivel

Mielőtt személyesen randevúznánk a napkeltével, az autóból gyönyörködöm a horizonton alábukó, Holdról visszaverődő fényében. Később a Szent Pál-sziget egén a napkelte fényében „lángra lobbant tűzmadarak” kísérik az „óriás vízmű-vakondtúrások” mellett sárban cuppogó lépteinket. Cimbi a szokottnál is többet szimatol – mosolyra fakaszt a bennem születő újabb „meghatározása”: ő egy szagértő (és még most is tetszik,…
Tovább →