Címke: Esztergom
-
#480 • 2018. 12. 16. • Esztergom: Dobogó, Savókúti-tisztás – Pilismarót
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Minden dolog csak jelkép. Valami másnak, mélyebbnek, bensőbbnek, rejtettnek látása, átélése, megértése, kimondása. Havas, csúszós az út, ezért tegnap lent hagytam az autót, és így most gyalogosan találkozhatok – házunktól egy kőhajításnyira – ezzel a megejtő látvánnyal; melyben a bent
-
#479 • 2018. 12. 09. • Esztergom: Forrás-tó, Csenke-patak, Dédai-tó, Kikericses
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban (akárcsak 2016. február 14-én). Tény, hogy a láthatatlanban minden összefügg. A nyitókép oly csábító, hogy pillanatokon belül belevetem magam az arany-lila fényekkel festett, erős széltől hullámos táj-tengerbe. A tó magánterület, ezért csak a kapun át fotózhatom: A kapun innen
-
#478 • 2018. 12. 01. • Esztergom: Szent György árok, Kis-tói-dűlő
Szellemi útravalóm ezúttal a csend, pontosabban az autó zúgása – mivel elfogyott a mobil adatkeretem, és a telefonomra nincs letöltve semmilyen hanganyag. Vonz a víz, muszáj lemennem a partra, és hallgatnom a hullámok partra vetődésének dallamát. A bazilika mindenhonnan figyel. Ilyent se láttam még: kutyasétáltatás autóval, bicikliúton! Aztán a kanyar előtt ajtó nyílik, és kutya
-
#477 • 2018. 11. 25. • Esztergom: Vaskapu-erdő, Bari-hegy
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A bor filozófiája című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Minden cseppjét, vagyis szavát imádom! Ha egyedül vagy és kint, mindig keress távlatot; a bor szereti a magasságot és a kilátást, és szeret felülről nézni. Megérkeztem, de még az autóban ülök; a szélvédőn és a tetőn esőcseppek kopogtatnak. Mielőtt
-
#476 • 2018. 11. 17. • Esztergom: Sípoló-hegy
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A bor filozófiája című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Zseniális ez a lényeglátás: Egy pohár bor, az ateizmus halálugrása. Gyerekkoromban sokszor elképzeltem, milyen jó lenne megállítani az időt. De úgy, hogy számomra tovább folytatódjék, és én mint egy panoptikumban bolyonghassak a megmerevedett ember-bábok között. Futásaim alkalmával néha eszembe
-
#475 • 2018. 11. 10. • Esztergom: Kálvária-hegy, Nagy-Szémon, Vaskapu
Szellemi útravalóm Horváth Róbert egyik előadása (Srí Ramana Maharsi tanításai I.) – ezt hallgatom útközben az autóban. Az útvonalam tervezésekor elgondolkodtam, hogy befussam-e ezt a részt, ahol a térkép még házakat jelöl (de „rendes” utat már nem). És most örülök, hogy itt lehetek, a gaz-borostás telkek, bomlásnak indult ház-tetemek között; fenn a hegyen, néhol szőlőtőkék
-
#473 • 2018. 10. 28. • Esztergom: Kincses-hegy, Hegymeg, Vaskapu-erdő, Felsőkenderes
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (Holdszerűség az emberben) – ezt hallgatom útközben az autóban. Húsz éves lehettem, mikor egy kedves szőke lánnyal beszélgetve megemlítettem neki, hogy én egy álomvilágban élek. Ő ezen akkor elcsodálkozott. Bennem pedig azóta csak erősödött az érzés: mintha az átlagosnál sokkal több szenzor állna rendelkezésemre, hogy fogjam a külvilág jeleit,
-
#472 • 2018. 10. 20. • Esztergom: Csurgó-berek, Kerek-berek, Szarvas-hegy
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (Halál, halálnélküliség, halhatatlanság) – ezt hallgatom útközben az autóban. Szeretem a ködöt. Eltávolítja az ismeretlent. Közel kell menni, még, még közelebb, és aztán megjelenik valami egészen váratlan, amire nem is számítok. Rakódnak egymásra a rétegek; és a megismerés csodája, a felfedezés öröme még intenzívebb… Havi 200 km 200 hónapon
-
#471 • 2018. 10. 14. • Esztergom: Nagy-Cserepes tető, Macskás, Béla-tető – Pilismarót
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (A Sátánról és a demonicitásról – a vak erőkről kívül és belül) – ezt hallgatom útközben az autóban. Megállok az aszfaltúton, az erdő kapujában. Látom, hogy „odabent” esik. Nem számítottam rá, de nem bánom, sőt, szeretem, mert szép. Gyönyörködve nézem az erdei falevélzáport. „Általános vélekedés”, hogy az ősz szomorú,
-
#470 • 2018. 10. 07. • Esztergom: Pilisszentlélek, Alsó-dűlő, Felső-dűlő
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (A panteisztikus eltévelyedés veszélyéről) – ezt hallgatom útközben az autóban. Kormi figyeli, ahogy a lábamra húzom a futócipőm. Kormi koromfekete, akárcsak odakint a hajnal. A fekete hajnal, melyből hamarosan egy új futókaland születik… A macskák állítólag egyezséget kötöttek Istennel: sötétben is kitűnően látnak, de cserébe nem érzékelik a színeket.
-
#469 • 2018. 09. 30. • Esztergom: Pilisszentlélek, Pálos kolostor, Suller-hegy, Szentléleki-tető – Pilismarót
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (A bizonyosság kérdéséről) – ezt hallgatom útközben az autóban. Október másodika van, itthon vagyok. Tegnapelőtti futásomról készülök írni. Csak egy mondatot, valami esszenciálisat, ami leírja a varázslatot. Nézem a képeket, és nem jut eszembe semmi. De hiszen ott van minden a képeken, érzem rajtuk a hajnal hűvösét, a templom
-
#468 • 2018. 09. 23. • Esztergom: Pilisszentlélek – Pilismarót: Három-mező
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (Szolipszizmus, autoteizmus) – ezt hallgatom útközben az autóban. Az új évszak régről ismerős, számomra oly kedves illata; szarvasbőgéstől rezgő levegőjének hűvöse; esővízzel fényezett levelei, gombái, virágai; fák közé gurított, mohás kövei; zöldbe harapó sárgái; reccsenő makkszőnyege – örömmel fogadom első ajándékait; lenyűgözve nézem ágai között megvillanó agancsait! Ősz, mostantól
HALASIZSOLT 