#529 • 2019. 09. 20. • Pilisborosjenő, Cimbivel

Lucáért jöttünk Cimbivel, megbeszéltük, hogy amíg kétlábú lányom lovagol, négylábú fiammal kirándulunk. Pórázt nem hoztam, a Gyüttment Fesztivál óta tudom, hogy szükségtelen. Lehet, hogy eljön majd az idő, mikor mindez számomra teljesen megszokott lesz, de most még minden nap lenyűgöz, ahogy ezzel a kis szőrös teremtéssel egymásra hangolódunk. Előttem fut, és rendre hátranéz, jövök-e mögötte.…

Tovább

#455 • 2018. 07. 04. • Pilisborosjenő: Kevély-hegyi kőfülke

Este negyed kilenc körül jár az idő, mikor feleségem felteszi a kérdést: „ki jön velem a Kevély-hegyi kőfülkéhez?” Lányom azonnal rávágja, hogy „én”; én pedig mennék is, maradnék is. Vacsorám utolsó falatjait forgatom a számban, poharam félig tele gyöngyöző fröccsel, ilyenkor szeretek egy kicsit ücsörögni a teraszon, nincs kedvem kapkodni. „Menjetek, majd utolérlek benneteket” –…

Tovább

#427 • 2017. 12. 23. • Pilisborosjenő összes utcája #4

Az ablakból nézem, ahogy a Nagy Égi Játékos készülődik a mai előadásra… Még egyszer utoljára nekifutok Pilisborosjenő összes utcájának, és megállapítom, hogy falucskánk nem csak az ország legmagasabb építményadójával büszkélkedhet, de minden bizonnyal a mi utcáinkon kóborol a legtöbb elhagyott alkoholos üveg (némelyiket még ki sem itta a gazdája [?]). Fantasztikus polgármesterünknek pedig nagy szenvedélye…

Tovább

#426 • 2017. 12. 17. • Pilisborosjenő összes utcája #3

A cím egy kicsit megtévesztő, mert ezúttal jócskán jut terep is a talpam alá, és az utcák nagy részét is föld borítja (nem ritkaság ez Pilisborosjenőn) – de futáshoz nem is hiányzik az aszfalt. Pazar dér-díszletek között suhanok… A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén). 200×200…

Tovább

#425 • 2017. 12. 10. • Pilisborosjenő összes utcája #2

Múlt héten madarak, gyümölcsök, virágok, most híres történelmi személyek, és még néhány gyümölcs meg virág – már ami az utcaneveket illeti. Ami pedig az érzéseimet, azok változatlanok: imádok itt élni, szeretem Pilisborosjenőt a rongyos útjaival, az érdekes házaival, a kedves templomával és a kíváncsi lovaival együtt – csak a keleti részén épülő új házaiban nem…

Tovább

#424 • 2017. 12. 03. • Pilisborosjenő összes utcája #1

Eredetileg most akartam befejezni Szentendrét, de a kölcsönkapott kisteherautó, melyet képtelen vagyok beindítani, elállja a garázsban pihenő autónk útját. Öt napja kaptuk meg a házunk kulcsait, három napja lakunk benne. Tavaly nyáron és ősszel összesen négyszer futottam Pilisborosjenő területén; akkor még sejtelmem se volt róla, hogy bő egy év múlva itt lesz az új otthonunk.…

Tovább

#368 • 2016. 10. 15. • Pilisborosjenő – Csobánka: Kerekes-hegy

Szellemi útravalóm: Megtanultam a zenét, de nem csináltam, s azóta tudással, de irigység nélkül hallgatom. Megtanultam egy sereg tudományt, mesterséget és művészetet, értek hozzájuk, de nem csinálom, s így érdektelenül tudom azokat élvezni. Csak még az írásról kell majd leszoknom, s akkor abban is féltékenység nélkül tudok gyönyörködni. (…) A fák, vagy az ég, a…

Tovább

#366 • 2016. 08. 28. • Csobánka: Háziréti-tó – Pilisborosjenő: Fehér-hegy

366. futó kalandom címszavakban: horgászok sokasága, tó, pára, harmat, úttalan utak, egykori lőtér, keresés, találás, ellenfényes napkelte virág, hangulatos szűk ösvény, fenyves, varázslatos, eddig ismeretlen gyógynövényillat (?), futás a hegygerincen, Egri-vár-másolat, Teve-szikla, száradt napraforgók, meredek hegyoldal, mohás kövek, gyökerek, tó fentről, tó újra közelről, megismerés, teremtés.

Tovább

#361 • 2016. 07. 17. • Pilisborosjenő: Vendel-hegy

Szellemi útravalóm vécézés közben az RSS olvasómból kerül elém, Hamvas Béla egy általam már ismert írásából: Az ősi és első ember nem az anyagból, a sötétségből merült fel, nem, mint a materialista tudomány állította, az ember primer fokon állat volt, és a tudattalan óceánból lépett ki. Az első ember a világ ősi alapformája volt. Kozmikus…

Tovább