#338 • 2016. 02. 06. • Nagykovácsi – Telki – Budajenő: Cseres-tető

Felébredek, megnézem a telefonomon, mennyi az idő – 5:30, még van 12 percem az ébresztőig, de már képtelen vagyok visszaaludni. Sötét, és hideg a lakás, nagyon nincs kedvem felkelni, egy pillanatra megjelenik a tudatomban az ilyenkor szokásos gondolat: mi lenne, ha most kihagynám ezt a futást? – aztán 5:40-kor mégiscsak felkelek. Feleségem és lányom aranyosan…

Tovább

#337 • 2016. 01. 30. • Nagykovácsi: Homok-hegy – Telki

Köd van, útközben A bor filozófiáját hallgatom az autóban. Egyszer már meghallgattam a héten, és most is élvezettel iszom minden szavát. Hamvas Béla nemcsak gyönyörűen ír, de pont annyira cinikus és ironikus is, hogy ettől még közelebb érzem magamhoz. Természetesen legszívesebben az egész könyvet idézném, de legyen most itt elég egyetlen bekezdés: Anyánk méhében köldökünkkel…

Tovább

#326 • 2015. 11. 14. • Telki – Budajenő

Már a nyitókép fényei magukkal ragadnak – nyújtás közben a napkelte színeiben gyönyörködöm: kékek, lilák, rózsaszínek és narancssárgák mesés kavalkádja világít rám. Az első kilométer után nyílt terepre érek, csak néhány fa áll a magas fűvel borított színpadon. Fúj a szél, felhős az ég, egyedül vagyunk ebben a megragadhatatlanul misztikus atmoszférában. Szó szerint beleborzongok az…

Tovább

#325 • 2015. 11. 08. • Páty – Telki: Telki-hegy

Este van, és a hajnali futásomról készülök írni, de hosszú idő óta először azt érzem, hogy nincs mit. Pedig kedvemre volt, ködben indultam, napsütésben érkeztem, és a kettő között ismét sok ajándékra leltem. De most valahogy nincs kedvem szavakat keresgélni az élményhez. Egyszerűen csak jó volt belelihegni a köd szürkeségébe, suhanni az őszi színpompában, mosolyogni…

Tovább

#321 • 2015. 10. 18. • Páty: Kopasz-hegy – Telki: Telki-hegy

A fekete melltartóval jelölt úton indulok. A kőbányánál kezd izgalmas lenni a táj, a hegytetőről pedig már gyönyörű a kilátás. Egy fenyvesbe érek, gyantaillatot lélegezve lépkedek a füvek, tűlevelek puhaságán. Érdekes, „szőrös” növénykék nőnek a letört ágak, kidőlt fák között. Eszembe jut hétfői sétám a munkahelyemre, a budai fonódó villamoshálózat építésének képeivel – most éppen…

Tovább