Napok óta sok eső esik (ahogy előző este is), megint felmerült bennem, hogy ne menjek az erdőbe futni, mert biztos nagy sár lesz. Volt sár bőven, de nem vészes, párszor megcsúsztam, de nem estem el – nagy kár lett volna itthon maradni, már csak a gyönyörű köd miatt is, ami által még misztikusabb, sejtelmesebb lett az erdő, és talán ez vonz a leginkább hozzá. Erdei futásaim során most láttam először mókust, és mindjárt kettőt is. Egyikük átszaladt előttem az úton, fel a fára, aztán 3-4 méter magasból figyelt. Sci-fibe illő hangokra lettem figyelmes, ekkor vettem észre a másik mókust az út túloldalán (korábban még soha nem hallottam mókusbeszédet). Valószínű azt mondhatta társának, hogy vigyázz, ne menj közelebb, mert ez az izzadt feketeruhás lefényképez; találkozzunk három fával lejjebb. Másfél órás kalandozásom harmadát fotózással töltöttem.

2014-09-14-37469

2014-09-14-37471

2014-09-14-37472

2014-09-14-37473

2014-09-14-37474

2014-09-14-37477

2014-09-14-37479

2014-09-14-37480

2014-09-14-37481

2014-09-14-37482

2014-09-14-37484

Futográfus archívum

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s