#360 • 2016. 07. 09. • Nagykovácsi: Kálvária-domb

Ezeket jegyzeteltem futás után:

Egyhangú a táj, sokszor van dezsavü érzésem – mégis tetszik, és könnyen megy a majd 20 km. A telefonom már megint nem RAW-ban ment, és többször is kikapcsol a kijelzője. Sok gyönyörű, ölelni való tölgy áll az út mentén. Vadak csörtetnek, de nem látom őket. Rengeteg fű, néhol derékig, vagy hónaljig érő. Végére értem a Budai Tájvédelmi Körzetnek (vagyis befutottam az összes turistaútját). Fogynak a bütykök a cipőmről.

2016-07-09-46309
2016-07-09-46310
2016-07-09-46311
2016-07-09-46312
2016-07-09-46313
2016-07-09-46314
2016-07-09-46315
2016-07-09-46316
2016-07-09-46317
2016-07-09-46318
2016-07-09-46319
2016-07-09-46321
2016-07-09-46323
2016-07-09-46324
2016-07-09-46325
2016-07-09-46329

Futográfus archívum

Kaphatsz

e-mailt az új bejegyzésekről:

Adhatsz

pénzenergiát:

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .