Év: 2019
-
#532 • 2019. 10. 06. • Pilismarót: Felső-Ecset-hegy, Ráró-hegy, Hamvas-kő, István-hegy, Miklós-deák völgy
Tegnap este Luca felolvasta, amit a fákról tanultak: A törzs és az ágak egy darab föld, a föld kinövései. Minden fa egy önálló kert… Milyen igaz! Hisz minden egy szimbólum. És ahogy fent, úgy lent. És mindenben ott a mindenség. És föld, fa, kert, végtére is mind-egy. Ez jár a fejemben a kertek rengetegében… Ott
-
Cimbi, a „mentőkutya”
Lányom, és barátnője elmentek játszani a focipályához. Cimbi persze utánuk szökött, és ezúttal nem is próbáltam tartóztatni. Pár perc után eddig általam még soha nem hallott „síró vonyításra” lettem figyelmes, és az ajtón kinézve Cimbit láttam a kapu előtt ülni. Mint aki hív, hogy menjek, mert baj van. Hívtam Lucát, mi történt, mire elmesélte, hogy
-
Agyafúrt Cimbi
Eddig is tudtam, tapasztaltam, hogy Cimbi nagyon okos – de tegnap kimondottan lenyűgözött agyafúrtságával… Lányom és osztálytársa a boltba készültek menni. Nem akartak kutyát vinni magukkal, mert szerettek volna mindketten bemenni a boltba, ahova ugyebár Cimbi nem teheti be a lábát. Mikor elmentek a gyerekek, Cimbi már szaladt is a záródó kapu felé; de én
-
Dobogókői sétánk Cimbivel
Megígértem Cimbinek, hogy ezen a héten elviszem végre egy hosszabb sétára. Péntek reggel nézegetem a térképet, hogy merre menjünk, és addig-addig húzogatom, míg Dobogókő is „rákerül”. Hiszen lakik ott egy kedves jó barátom! Már írom is az SMS-t… Mikikém, spontán, wc-n ülve születő gondolat: mi lenne, ha elkirándulnánk hozzád Cimbivel most(anában)? …és a választ meg
-
Cimbivel az Ikea-ban
A Gyüttment Fesztivál óta tudom, hogy Cimbivel bárhova elmehetek – csupán azok a helyek kivételek, ahova nem szabad kutyát vinni. Egy szeptemberi Ikea-s vásárlásomon találkoztam az áruházban egy kutyás lánnyal, és csak ekkor tudatosodott bennem, hogy az Ikea nem tartozik a kivételek közé. Így hát legközelebb (múlt csütörtökön) magammal vittem az áruházba négylábú barátomat is.
-
#531 • 2019. 09. 29. • Pilisszántó – Piliscsév: Bárány-hegy, Szirtes-tető – Piliscsaba
A Strava félpercenként átvált a térképről a beállítások oldalra. Bogarak nyüzsögnek a fejemnél, melyben az asztalosom, Imre, ígérete ellenére el nem vitt cuccai körül forognak a gondolatok. És idegesítenek, akárcsak a bogarak, meg a Strava. Úgy látszik, ez a futókalandom leginkább a türelemről szól… A Strava-t egész jól megszokom, a bogarak egyszer csak eltűnnek, Imre
-
Nyolcadik futócipőm: Inov-8 Mudclaw 300 (piros-fekete)
A hetedikkel nem volt szerencsém, selejtes cérnával varrhatták, így rendszeresen elszakadt, szinte már mindenütt, ahol csak lehetett (persze Guttmann „Multinavigátor” Zoli szokásához hűen ügyesen javítgatta). De remélve, hogy ez csak a kivétel, ami a erősíti szabályt (mely szerint az Inov-8 Mudclaw sorozata kiváló), a télre felkészülendő beszereztem új kedvenc futócipőm: a második (piros-fekete) Inov-8 Mudclaw
-
Piliscsabai séták Cimbivel
Lucát minden második héten, amikor nálam lakik, hétköznap reggelenként autóval elviszem a piliscsabai vasútállomásra, ahol ő vonatra ül (ami elviszi egészen az iskoláig). Kitaláltam, hogy Cimbi is jöjjön velünk, én pedig miután elköszönünk Lucától, elmegyek vele sétálni. Természetesen pórázzal, mivel az állomáson sokan vannak, és néha még óriási vonatok is előfordulnak. Négylábú kisfiamat sokat dicsértem
-
#530 • 2019. 09. 22. • Pilisszántó
Ebben az évben futás közben most hallok először szarvasbőgést. Tavaly még különleges élménynek számított az ilyen – idén már kevésbé: otthon hetek óta ezt hallom közvetlen közelről, reggeltől estig. 4 °C a levegő hőmérséklete, de én nem készültem kesztyűvel, dupla rétegű felsővel – elvégre még tart a csillagászati nyár. Nagyon fázom, epekedve nézem a napsütötte
-
#529 • 2019. 09. 20. • Pilisborosjenő, Cimbivel
Lucáért jöttünk Cimbivel, megbeszéltük, hogy amíg kétlábú lányom lovagol, négylábú fiammal kirándulunk. Pórázt nem hoztam, a Gyüttment Fesztivál óta tudom, hogy szükségtelen. Lehet, hogy eljön majd az idő, mikor mindez számomra teljesen megszokott lesz, de most még minden nap lenyűgöz, ahogy ezzel a kis szőrös teremtéssel egymásra hangolódunk. Előttem fut, és rendre hátranéz, jövök-e mögötte.
-
Hajópadlózásom fél éves története
Emlékszel még? Van egy ház, amibe beleszerettem. Itt élek lassan négy hónapja; de csak három napja pakoltam ki az utolsó, költözéskor becsomagolt dobozom, és tegnapelőtt szereltem fel az utolsó lámpát és fűtőtestet. Miért? Mert az elmúlt fél évem „főszereplője” a hajópadlózás és annak előkészületei voltak. Nem gondoltam, hogy ennyire hosszú ideig fog tartani (kb. 400
HALASIZSOLT 