Éjszaka a padlásomon motoszkáló pele „szórakoztat”, így amikor a telefonom ébreszt nem igazán vagyok kipihent… Ezúttal visszatérek Dunabogdányba, már nem kel olyan korán a Nap, hogy 4 órai ébredéssel (lélektani határ) ne férjen bele egy 50 perces autózás.
Két őz rohan felénk, Cimbivel csodálkozva nézzük őket amint karnyújtásnyira szaladnak el mellettünk. Bundás barátom persze szaladna utánuk, de hallgatva rám ura vágyainak.
