Előfordult már nem egyszer, hogy nincs út, ahol a térkép jelöli (és ennek nyomán én „rárajzoltam” a tervre); és olyan is, hogy van (akár széles, keréknyomos), bár a térkép szerint „nem kellene lennie”. Na de ennyiszer!? Mintha a tervezetthez képest egy alternatív univerzumban lennénk. De most jól rögtönzök, hallgatok a megérzéseimre, és „bejönnek” – nem úgy, mint többnyire a „való életben” – ez is ráerősít az alternatív univerzum érzésre. Amúgy ebben a dimenzióban is csodás hangulatokkal gazdagodtunk…
