Szarvasbőgés… terepjáró… fegyverdörrenés… – pórázzal sétálás. És hihetetlen, hogy ez is mennyire jól megy, annak ellenére, hogy alig gyakoroljuk! Páratlan ajándék ez a cimbiózis mindent megértő* bundás barátommal!
Ragyogó napsütésben egy aprócska tó partján állunk. Az égbolton fodrozódó felhők a víztükörre hullott falevelekkel takarózva tükröződnek a felszínén. Ég és föld (víz) itt is összeér.
*Most (másnap reggel) éppen azt, hogy az áhított reggeli séta előtt ezt még le akarom írni, ezért türelmesen vár.
HALASIZSOLT 
Hozzászólás a(z) Zsolt Halasi bejegyzéshez Kilépés a válaszból