Ha tegnap szavazhattam volna arról, hogy mai sétánknak része legyen-e a hó, valószínű nemmel voksoltam volna. Mert ezen a télen már „megvolt” (többször is, és olyan is volt, hogy szenvedve); no meg az autóval is bizto(nságo)sabb eljutni kalandunk starthelyéhez csupasz aszfalton. Ha megszavazhatnám a jövő történéseit, valószínű sokkal unalmasabb életem lenne… Hamvas Bélát idézve:
„Csak akkor kezdődik az élet, ha az ember nem tudja, hogy mi lesz.”
A hóval és Cimbivel borított tájról a ragyogó napfény megannyi gyönyörűséget vetít a retinámra!

Hozzászólás