A vadászidény első találkozása vadászbácsival (majdnem megúsztuk a szeptembert). Szokásos körök: miért nincs pórázon a kutya, és 9 óra előtt egyébként se… Mindketten eljátsszuk a szerepeinket: nála puska, ő a bácsi (amúgy nálam fiatalabb), nálam kutya, én vagyok a kiscipő. Mondja, hogy póráz, mondom, hogy tudom, de nem életszerű; mondja, hogy vadakat kerget, mondom, hogy ha ezt látja, lelőheti; azt mondja, ő nem… Megjátszom, hogy komolyan veszem, egoja kielégül, visszabújik a terepjárójába, és elhajt.

Hozzászólás