Kategória: Futográfus blog
fizikai aktivitásaimmal kapcsolatos élményeim, tapasztalataim
-
Egyik legnagyobb 2018-as élményem
Az év vége közeledtével megosztom Veled egyik legnagyobb idei élményem. Tisztán emlékszem, mert nagy hatással volt rám: november elsején történt, mikor kaptam egy levelet a PayPaltól, mely szerint a 200×200 km projektemnek új támogatója van. Elárulom, régóta nagy dilemma számomra, hogy érdemes-e ezt a rengeteg időt és energiát beleölni valamibe, aminek „kézzelfogható” hatása (egyelőre) néhány
-

Az összes (fotós) futásom egy interaktív térképen
Régóta szerettem volna együtt látni az összes futásom, egy térképen, és most elkészültem vele – íme futókalandjaim térképe. Az egér görgőjével (vagy arra alkalmas eszközön két ujjal) zoomolhatsz; a jelölőkre kattintva (bökve) pedig megjelenik a futásom „címlapfotója”, címe (sorszáma, dátuma, helyszíne[i]) és a róla szóló blogbejegyzés linkje. (A térkép csak azokat a futásaimat tartalmazza, ahol
-

Túl a 200×200 km projektem harmadán
Rögtön az elején tisztázom: a 200×200 km projekt nem az „emberfeletti” teljesítményről szól (havi 200 kilométert bármelyik egészséges felnőtt ember meg tud tenni) – ez legalább annyira belső utazásom története, mint hosszútávú kitartásomé. Legtöbbször értetlenül pislogó tekintetek előtt állok, mikor szóba kerül, hogy havonta 200 kilométert futok, biciklizek, sétálok, túrázok – 200 hónapon át. Szinte
-

Futókalandjaim élettörténete
Sokan kérdeztétek, hogyan készül egy-egy futográfus bejegyzésem, mire megy el az a 10–14 óra, amit az írások végén, a támogatás-blokkban említek. (Valójában senki nem kérdezte, de ez egy bevett szófordulat, ha mesélni akarsz valamiről. Illetve komolyra fordítva a szót, azért is találom e témát említésre érdemesnek, mert sokan – ezúttal tényleg – hiszitek azt, hogy
-

Októbertől nem kötöm be a futócipőmet – mert Xpand cipőfűzőket használok
Télen, a hidegtől elgémberedett kézzel igen körülményes tud lenni egy kibomlott cipőfűző megkötése. Ezért (és nem lustaságból) tetszett meg az Xpand, melyre a Kickstarteren találtam, és még májusban beszálltam a finanszírozásába. De van, hogy egy percnyi videó többet mond ezer szónál, úgyhogy nem is szövegelek tovább – csak annyit írok még, hogy nekem bevált!
-

Hetedik futócipőm: Inov-8 Mudclaw 265 (kék)
Negyedik futócipőm is egy Inov-8 Mudclaw 265-ös volt – pontosan olyan, mint ez, a legújabb, hetedik, csak pirosban. Anno óriási élmény volt egy Saucony Virrata 2 után, és azóta is úgy gondolom, nekem már csak Inov-8 futócipőim lesznek! Most pedig az okozott nagy élményt, hogy az egyébként szintén szeretett Inov-8 Mudclaw 300-asom után visszabújtam a
-

Inov-8 Bare-Grip 200 – 1001 km futás után
Két és negyed éve még azt írtam, hogy szeretem – de az ötödikként vásárolt futócipőmet hamar megutáltam. Különösen, miután pár száz km futás után elkezdtek leszakadni a talpáról a bütykök (a cipőnkénti 42 a balosnál 8-cal, a jobbosnál 3-mal lett kevesebb). Aztán kb. 600 kilométernél kezdetét vette a talp és a felsőrész szétválása a cipő
-

Pomáznak is annyi…
…turistaútján futottam, amennyi van a térképen (összesen 19-szer). A következő befutandó: Szentendre.
-

Térdfájás, cipőszakadás
Csak a futásom elején volt benne részem (mióta áttértem a természetes futási stílusra, megszűnt), de július végétől sajnos újra társamul szegődött a jobb oldali térdfájdalom. Hátul a térdhajlatban fájt, onnan sugárzott szét a lábszáramba izomláz-szerűen (pedig utóbbit a futások hossza nem indokolta). A tünetek ismeretében egy kedves ismerősöm „megnyugtatott”: ő is ugyanezt érzi, és porcleválása
-

Előfizetnél-e a 200×200 magazinra?
Augusztusban a fejembe fészkelte magát a gondolat: könyvet csinálok a futókalandjaimból. Aztán ebből a gondolatból végül egy magazin ötlete fogant meg, melyben nem csak a futókalandjaim, hanem az összes „megmozdulásom” fotója helyet kapna, ami a 200×200 km projektem kezdete, vagyis 2013 tavasza óta készült – vagyis ahogy a címlap-terven is szerepel: „40000 km képekben”. Egy
-

Endomondo vagy Strava?
Már harmadszor merül fel ez a kérdés (először 2015-ben, majd 2016-ban), és előre elárulom: továbbra sincs rá egyértelmű válaszom, csak kompromisszumos megoldás létezik, hiszen mindkét platformot csigatempóban fejleszt(get)ik. Miért merül fel egyáltalán újra a kérdés? Azért, mert a Stravaban gyötrelmes az útvonaltervezés. Vannak helyzetek, amikor az automatikus útvonalkövetés nem működik, hiába látom a térképen az
-
A Terepfutás Facebook csoport béli utolsó bejegyzésem emlékére
Sértődöttség nélkül, tényleg csak emlékül (az alábbiak apropója e bejegyzésem):