Kategória: Futókalandok
legyél az útitársam
-

#594 • 2020. 12. 12. • Tahitótfalu – Kisoroszi (Cimbivel)
Utunk elején őzeket látunk. Cimbinél előbb veszem észre őket, így még fotózni is van időm: egyetlen képen négylábú barátom a menekülő vadakkal. Előbbi mozdulatlanul figyel, mert megkértem rá, hogy ne kergetőzzön. Büszke vagyok rá – írtam már? Ártéri keszekuszaságban, indák sűrűjében, korhadó ágakon, emberi szemetek között lépkedve próbálunk haladni a térképre rajzolt úttalan útvonalon. És…
-

#593 • 2020. 12. 06. • Kisoroszi (Cimbivel)
Az új cipőm kényelmes (Decathlonos EVADICT MT2 – esetleg majd írok róla külön bejegyzésben); az új telefonom pedig egyszerűen nagyszerű. Egyfelől szánalmas, hogy egy „mihaszna”, az időben gyorsan elavuló és eltűnő kis tárgy érkezését úgy vártam, mint egy gyerek a Jézuska ajándékát. Másfelől viszont örülök, hogy „még él bennem a gyerek”. Ez a Google Pixel…
-

#592 • 2020. 11. 29. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét, Urak asztala – Visegrád (Cimbivel)
Ismét fagyban indulunk, de most, negyedszerre is egészen más ruhát ölt e táj: ezúttal zúzmara öltözteti fehérbe, melyet az Urak asztalánál ragyogó napfény tesz még inkább káprázatossá. Ennél szebb nem is lehetne a búcsú a Pilis hegységtől, melynek immár minden útján futottam. Még egyszer, utoljára Pilisszentlászlón, Dunabogdányon és Visegrádon (utoljára a második Inov-8 Mudclaw 300-as…
-

#591 • 2020. 11. 22. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét – Tahitótfalu (Cimbivel)
Harmadszor indulunk ugyanonnan, ugyanarra. Először napsütésben, másodszor ködben, most pedig fagyban. Cimbikém már indulna a muflonok üdvözlésére, avagy üldözésére, de kérésemre velem marad. Talán már fél éve is van, hogy teljes mértékben megbízhatok az engedelmességében – ami persze csak hallótávolságon belül számonkérhető (és nem szokta megjátszani a süketet). Büszke vagyok a „fiacskámra”. Útvonal (Strava) •…
-

#590 • 2020. 11. 14. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét – Tahitótfalu: Teknős hát (Cimbivel)
A Pilis hegység egészének „meghódítása” keretében másodszor (és ezt követően még kétszer) indulunk ugyanonnan: Pilisszentlászló Kökény utcájából (amúgy az otthonom is a Kökény utcában van, Kesztölcön) az autóval megközelíthetetlen „belső területek” felé. E négy utolsó pilisi futókalandunk első néhány kilométere mindannyiszor ugyanarra vezet. Így hát ismerős a terep, mégis egészen más: az egy héttel ezelőtt…
-

#589 • 2020. 11. 08. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét – Tahitótfalu – Leányfalu (Cimbivel)
Ha úgy tekintek erre a sok gyönyörűségre, melyek körülvesznek, mint isteni ajándékokra, kiválasztottnak érzem magam… Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
-

#588 • 2020. 11. 01. • Pécs: Niké-szobor park, Állatkert, Tv-torony (Mecsek #28 – Cimbivel)
A vörösnek ennyire pompázatos arcát talán még soha korábban nem láttam, mint most, itt, a Niké-szobrot körülölelő park levélbundáján; melyhez káprázatos körítést adnak az égbolt lilásszürke felhőtakarójának rózsaszínei, az őszi fű tavasz-zöldjei és a napkelte-narancsok. De e meleg színek még csak lelkemet hevítik, fázó testem már várja 28. Mecsek-béli futókalandozásunk most következő 20 kilométeres darabkáját……
-

#587 • 2020. 10. 24. • Leányfalu: Kerek-hegy, Kis-Pap-rét, Nyerges-hegy (Cimbivel)
A tavasszal felgyulladt erdő zöld lángja egyre több helyen már csak sárgán-vörösen-barnán parázslik, aranyló fénysátrat borítva fölénk. Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
-

#586 • 2020. 10. 18. • Leányfalu: Felső-erdő, Rekettyés-tó, Csíkos-tó, Gyulai Pál emlékmű (Cimbivel)
Na, megint sántít a barátom. Egy perce még semmi baja nem volt, most meg lépésről lépésre romlik az állapota. Megint a bal első lába… már rá se lép, három lábon tipeg. Felemelem a „beteg” lábat, és elborzadva látom, hogy egy fél diónyi kitüremkedés van a pattancsán (Gábor barátomtól átvett szómódosulattal)! Majd mikor a „tumort” alig…
-

#585 • 2020. 10. 10. • Leányfalu (Cimbivel)
Folyamatos – többnyire értelmetlen – csacsogás, melyet képtelen vagyok elhallgattatni, bármerre járok is – ez megy a fejemben most is… Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
-

#584 • 2020. 10. 03. • Tahitótfalu: Vörös-kő – Leányfalu (Cimbivel)
Ezúttal Cimbit is „elhoztam” a Vörös-kőhöz – ahonnan múlt héten egyedül tekintettem szét. Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
-

#583 • 2020. 09. 27. • Tahitótfalu: Kis-Bükk-tető, Vörös-kő
Furcsa helyzet, 9 hónapja nem volt ilyen: egyedül futok. Hűséges társam, bundás barátom csütörtökön (apukám 70. szülinapján, éppen másfél évesen) Szentendrén egy ugrásból rosszul érkezett, és estére már alig állt rá a bal első lábára. Szerencsére tegnap már egész nap használta mind a négy végtagját, de azért néha kicsit bicegve, ezért ma reggel fájó szívvel…