Kategória: Futográfus
egy fotós futó kalandjai
-
#294 • 2015. 05. 17. • Biatorbágy: Biatorbágy, Nap-hegy, Kő-hegy, Iharos-hegy, Dobogó-hegy, Nyakas-kő, Szarvas-hegy, Közép-hegy
Biatorbágyra csak ezt az egy alkalmat szántam a főbb turistautak javával, de annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, eltöltök még errefelé pár hétvégét. A lelkendezéseim már bizonyára unalmasak, úgyhogy meséljenek inkább a képek. (Melyeken nem érződnek a fenséges akácillatfelhők – és ezúttal nem csináltam fotót a rengeteg hernyóról, melyek közül sokan potyautasként rám akaszkodtak.) Futográfus archívum
-
#293 • 2015. 05. 12. • Barlahida – Becsvölgye – Gombosszeg – Petrikeresztúr
Hajnali párafelhő a tó felett, elfutok mellette, be az erdőbe, egyre nagyobb a fű, erre nem (sűrűn) járnak turisták, egyre vizesebb a lábam, de már egyre kevésbé érdekel, nem is tudom már, hogy van-e ott bármilyen út (tehát nincs), letértem az előre eltervezettről. Lenyűgöz a hely hangulata, térdig érő fűben, virágok és csalánok között nyargalok…
-
#292 • 2015. 05. 09. • Törökbálint
Már a „bejárata” is hívogató volt, és megmerítkezve benne se okozott csalódást a törökbálinti erdő. Egy hete azt írtam, hogy nincs két egyforma hangulatú erdő – az aljnövényzet, a talaj, a domborzat, a fények, az illatok, és ezek különböző kombinációi mind-mind más érzéseket keltnek. Ma futás közben eszembe jutott, hogy legalább két fontos változót kihagytam…
-
#291 • 2015. 05. 03. • Budaörs: Kamaraerdő
Puha, földes-avaros talajt taposva, kellemes emelkedő vezetett be az erdőbe (ott, ahol egy hete abbahagytam) – pont jó a bemelegedéshez, induláskor kicsit kellemetlen volt a hűvös egy pólóban. Szinte végig hasonló jellegű, hangulatos erdei utakon futottam hosszan föl, aztán hosszan le – többször is úgy tűnt, mintha már jártam volna arra pár perce. De jóból…
-
#290 • 2015. 04. 26. • Budaörs: Kőérberek
Balról büdös tó, jobbról villamossín, majd a sínek túloldalán keskeny ösvény, temérdek szeméttel, és néhány hajléktalan hajlék-tákolmányával – így indult ma reggeli futásom. Villanypásztorral lezárt turistaút miatt visszatérés a büdös tópartra, aztán egy balkanyar után hangulatos kis telkek vidámították lelkemet. Kicsit később aszfaltból földút lett, telkekből fák, megérkeztem az erdőbe. Rendszeresen járunk rokonainkhoz a Kamaraerdei…
-
#289 • 2015. 04. 19. • Budaörs: Huszonnégyökrös-hegy, Kecske-hegy (Kavics-hegy)
Ott folytattam, ahol múlt héten abbahagytam: panorámás hegytetőre vezető, hangulatos, keskeny ösvényen. Később napfénnyel kettéosztott tisztás következett: az árnyékban deres, a napsütésben vízcseppes füvekkel. Gyönyörű virágok, elbűvölő illatok, két távolodó őzfenék, mesés helyek – csodás tavaszi futás volt, ami ismétlést kíván, de semmiképpen nem ezzel a befejezéssel. A rég elhagyott laktanya után befutottam egy lőtérre,…
-
#288 • 2015. 04. 12. • Budaörs: Csík-hegy, Ló-hegy, Szállás-hegy, Farkas-hegy
Ismét gyönyörű helyeken futottam, utam nagy része keskeny ösvényen vezetett, tapostam tűleveleken, tobozokon, földön és kövön – és rengeteg csodás virágot láttam. Mégse esett igazán jól: a húsvét hétfői jéghideg széltől megtaknyosodtam, ennek kapcsán – túlreagálva a ma reggeli szelet –, jól beöltöztem, így izzadtam, mint egy ló, ráadásul elfelejtettem inni indulás előtt, ezért a…
-
#287 • 2015. 04. 06. • Kardoskút-Pusztaközpont – Békéssámson
Ma ott folytatom, ahol abbahagytam – no nem tegnap, hanem még novemberben. Orosháza környékén nincs sok erdő, de vannak turistautak, ezeken haladva fedezem fel a pusztaságot. Hosszú, egyenes, szántóföldekkel szegélyezett földút, az első kilométereken még fák is csak a messzeségben tűnnek fel. Egy nyúl az iramfutóm, de nem dőlök be neki, tudom, hogy gyorsabb, meg…
-
#286 • 2015. 04. 05. • Kardoskút-Pusztaközpont
Kedvenc telefonom a szervizben van, így feleségem régi, legendásan szar kamerájú HTC One-jával indultam futni. 1 km után megálltam fotózni, aztán a telefon kérés nélkül újraindult, majd megint, újra, és újra. Úgy döntöttem, visszafordulok, és másnap újra próbálkozom, immár feleségem jelenlegi (Sony Xperia Z1 Compact) telefonját kölcsönkérve – így legalább nem csak a mezőn látok…
-
#285 • 2015. 03. 29. • Sukoró: Gádé-hegy
Az óraátállítás utáni első napkelte még a velencei hotelben ért, de pár perccel később már a sukorói aszfaltról indultam legújabb futókalandomra, majd két óra múlva ugyanoda érkeztem, és a kettő között mesebirodalmakon futottam át. Miután elfogytak a házak, és beértem az erdőbe, nyúl igazgatta toalettjét az úton, mögötte szarvasokat rejtegettek a fák. Deres füvekre vízgyöngyöket…
HALASIZSOLT 