Címke: Inov-8 Bare-Grip 200 futócipő
-
#362 • 2016. 07. 22. • Pécs – Orfű (Mecsek #12)
Rendhagyó futás lesz a mai, a Nap már hamarosan delel, mikor elindulok a Jászai tér környékéről a Keleti pályaudvarra, hogy ott felszálljak a Pécsre tartó vonatra. Természetesen gyalog megyek az állomásra, hiszen a futás már régen összezsugorította a világot, és megtanított rá, hogy 4 kilométer egyáltalán nem nagy távolság – háromnegyed óra múlva oda is
-
#361 • 2016. 07. 17. • Pilisborosjenő: Vendel-hegy
Szellemi útravalóm vécézés közben az RSS olvasómból kerül elém, Hamvas Béla egy általam már ismert írásából: Az ősi és első ember nem az anyagból, a sötétségből merült fel, nem, mint a materialista tudomány állította, az ember primer fokon állat volt, és a tudattalan óceánból lépett ki. Az első ember a világ ősi alapformája volt. Kozmikus
-
#360 • 2016. 07. 09. • Nagykovácsi: Kálvária-domb
Ezeket jegyzeteltem futás után: Egyhangú a táj, sokszor van dezsavü érzésem – mégis tetszik, és könnyen megy a majd 20 km. A telefonom már megint nem RAW-ban ment, és többször is kikapcsol a kijelzője. Sok gyönyörű, ölelni való tölgy áll az út mentén. Vadak csörtetnek, de nem látom őket. Rengeteg fű, néhol derékig, vagy hónaljig
-
#359 • 2016. 07. 02. • Nagykovácsi: Hosszú-erdő-hegy, Remete-hegy
Szellemi útravalómat ezúttal olvasva fogyasztom: Amit az arab szufi ittihadnak, egyesülésnek nevez, egy szóban mondja ki azt, ami tulajdonképpen kettő. Amit szeretek, azt ismerem, és amit ismerek, azt szeretem. Az egyesülés a szeretet és az ismeret kettős kapcsolata az Egyetlennel. A legkülönösebb és az egész hagyományban magában áll, hogy a szeretetnek és az ismeretnek ez
-
#358 • 2016. 06. 26. • Bakonya – Hetvehely (Mecsek #11)
Kedves Zsolt! Szörföztem a hálón, erdei fák,ágak témát kerestem a most készülő festményeimhez. Rátaláltam a Nagykovácsi Sebestyén dombon készült képeidre. Megfogtak! Többször figyelmesen néztem. Odaképzeltem magam (nem volt nehéz, mert Budapesten éltem 60 éves koromig), éreztem a párás levegőben azt a semmihez sem hasonítható illatot. Köszönöm! Élj még sok-sok évet, hogy simogasd nézőid lelkét. Pistabácsi
-
#357 • 2016. 06. 19. • Solymár: Kerek-hegy
Szellemi útravalóm Hamvas Béla Titkos jegyzőkönyve – ezt hallgatom az autóban: Éberségemet azért szeretném, amennyire csak lehet, fokozni és soha nem elveszteni, hogy a halál pillanatában a lélek kiteljesedését egész nagyszerűségében át tudjam élni. Régebben évenkint legalább egyszer, ha csak néhány hétre is, el kellett vonulnom. A külső körülmények mesterséges harmonizálásával ilyenkor sikerült azt a
-
#356 • 2016. 06. 14. • Nagykálló
Magonc táborban vagyok a családdal, ez már a harmadik reggelünk ezen a mesehelyen, Nagykállón, Harangodon. Az eső miatt érkezésünk óta halogattam a futást, most is felhős az ég, de nem várok tovább (holnap már hazaindulunk), 4:28-kor futásnak eredek (erre keletebbre pár perccel korábban kél a Nap, mint Budapest környékén). Fél óra alatt öt állattal találkozom:
-
#355 • 2016. 06. 03. • Törökbálint – Biatorbágy: Kő-hegy, Iharos-hegy, Közép-hegy
Ervinhez megyek Százhalombattára, hogy megbeszéljük az őszi norvégiai és korzikai fotóstúráinkat, de előtte Törökbálinton találkozunk, hogy Korzika után ismét együtt futva éljük át a megismerés csodáját. Az autópályán egy gyönyörű szivárvány ível át, olyan, mintha alatta készülnék átgurulni – közben Hamvas Béla Silentiumát hallgatom Milyen szánalmas és bárgyú reménykedés, hogy a világ megjavul, a válság
-
#354 • 2016. 05. 28. • Solymár: Sziklás-hegy, Alsó-Zsíros-hegy
Az autóban a Scientia Sacra II végét hallgatom. Azonosság csak egy van. Az egyetlen azonosság. Velős gondolat, melynek realizálását szinte lehetetlennek érzem, mégis gyönyörűséggel tölt el. A hajnal egének lilája alatt belerohanni a tömény zöldbe, lovakkal találkozni, tarka virágokat csodálni, akác- és bodzaillatot szippantani, a hegytetőn állva messzire nézni, felfutni, lefutni, köveket, sziklákat, földet taposni,
-
#353 • 2016. 05. 22. • Pilisszentiván – Nagykovácsi
3:30-kor magamtól ébredek, kicsit másnaposan. Szellemi útravalóm az autóban Hamvas Bélától a Scientia Sacra II – nehéz „olvasmány” (hallgatmány). Eszembe jut, hogy pár napja söröztem Árpáddal, aki szerint nem érdemes olvasni (sem) – mert a legfontosabb, hogy egyvalamit tudj tökéletesen csinálni: mégpedig a semmit… Telkek mellett futok sokat – a látvány szegénységéért a szinte mindenfelé
-
#352 • 2016. 05. 15. • Svájc: Frutigen
Túratársaim még alszanak, a hátam mögött a szállásunkkal egybeépített istállóban már mocorognak a tehenek. Az elmúlt napok esős időjárása még élénkebbé varázsolja az egyébként is pazar színeket. A szemközti zöld hegyek még mindig felhőbe takaróznak, de talán ma már megmutatják havas csúcsaikat is. Mélyeket lélegzek a hajnalhűvös, üdénfriss levegőből, és engedek a vonzásnak: elindulok felfelé
-
#351 • 2016. 05. 07. • Szlovákia: Bátorkeszi
4:58-kor magamtól ébredek – sokadszor fordul elő, hogy bármilyen későn fekszem le, csodálatos testem pár perccel a telefonom előtt felébreszt. A vécén ülve Hamvas Béla A száz könyvét kezdem el olvasni – fel is veszem Az upanisadokat az elolvasandóim listájára. Ha nem száz, de ha három könyvet lehetne csak megmenteni, az Upanisadoknak közöttük kellene lenni.
HALASIZSOLT 