Tegnap jött a gondolat, hogy napkeltére már jó lenne a hegyen lenni. 3:30-as kelésem jutalmai: kezdetben a félhomályos erdő sejtelmessége, aztán a napkelte fényei, a hajnal hűvöse, egy ugráló nyuszipár, vadak zörgése (talán őzek voltak – csak keveset láttam belőlük), és hogy csak egyetlen emberrel találkoztam. Jó volt!
HALASIZSOLT 
Hozzászólás