Nyár… A hajnali frissesség fogalma értelmezhetetlen. Növények burjánzása, bogarak zümmögése, szúnyogok, kullancsok, kullancslegyek – a mindenség leghitványabb teremtményei. Nyüzsgés, zsongás, izzadás. A Nap korán kel, későn nyugszik, hosszú nappalok keltik a hosszas ténykedés szükségességének illúzióját.
Azért a nyár is szerethető, például az illataiért: kezdődött az akáccal, majd jött a bodza, és most itt a keskenylevelű ezüstfa virágjának mézes illata (aztán jön majd a hárs, a liliom…). Cimbikémet persze inkább a talajszint „büdösei” érdeklik, de nincs ezzel baj, ebben is jól kiegészítjük egymást.
Vélemény, hozzászólás?