Címke: 15-20 km

2021. január 10.

#598 • 2021. 01. 09. • Szigetmonostor (Cimbivel)

„Belépés csak engedéllyel” – áll a táblán egy behajtani tilos jel alatt. Szerencsére mindig magamnál hordom az engedélyem: a kíváncsiságom, „behajtok” hát… (Félreértés ne essék: egyáltalán nem vagánykodom a szabályszegéseimmel, de ahogy 12 éves lányomnak is elmagyaráztam, a szabályok arra vannak, hogy elgondolkodtassanak. Kérdéseket tegyél fel velük kapcsolatban, és ha a válaszok eredője a szabályszegés…
Tovább →
2020. december 20.

#595 • 2020. 12. 19. • Kisoroszi (Cimbivel)

Előző futókalandunk nyomasztó emlékének hangulatát erősíti, hogy hetek óta nem láttam a Napot, és ezúttal is szürke felhőfüggöny takarja Őfelségét. A Szentendrei-sziget északi partján is belefutunk a műanyagpalackokkal tarkított ártéri dzsungelbe, de Cimbi most a szokottnál kisebb amplitúdóval „rezeg” körülöttem. És itt is van a Fővárosi Vízműveknek fegyveres őrrel őrizetlen (táblával őrzött) területe; melynek vége…
Tovább →
2020. december 16.

#594 • 2020. 12. 12. • Tahitótfalu – Kisoroszi (Cimbivel)

Utunk elején őzeket látunk. Cimbinél előbb veszem észre őket, így még fotózni is van időm: egyetlen képen négylábú barátom a menekülő vadakkal. Előbbi mozdulatlanul figyel, mert megkértem rá, hogy ne kergetőzzön. Büszke vagyok rá – írtam már? Ártéri keszekuszaságban, indák sűrűjében, korhadó ágakon, emberi szemetek között lépkedve próbálunk haladni a térképre rajzolt úttalan útvonalon. És…
Tovább →
2020. november 24.

#591 • 2020. 11. 22. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét – Tahitótfalu (Cimbivel)

Harmadszor indulunk ugyanonnan, ugyanarra. Először napsütésben, másodszor ködben, most pedig fagyban. Cimbikém már indulna a muflonok üdvözlésére, avagy üldözésére, de kérésemre velem marad. Talán már fél éve is van, hogy teljes mértékben megbízhatok az engedelmességében – ami persze csak hallótávolságon belül számonkérhető (és nem szokta megjátszani a süketet). Büszke vagyok a „fiacskámra”. Útvonal (Strava) •…
Tovább →
2020. november 14.

#590 • 2020. 11. 14. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét – Tahitótfalu: Teknős hát (Cimbivel)

A Pilis hegység egészének „meghódítása” keretében másodszor (és ezt követően még kétszer) indulunk ugyanonnan: Pilisszentlászló Kökény utcájából (amúgy az otthonom is a Kökény utcában van, Kesztölcön) az autóval megközelíthetetlen „belső területek” felé. E négy utolsó pilisi futókalandunk első néhány kilométere mindannyiszor ugyanarra vezet. Így hát ismerős a terep, mégis egészen más: az egy héttel ezelőtt…
Tovább →
2020. november 13.

#589 • 2020. 11. 08. • Pilisszentlászló – Dunabogdány: Szent László-hegy, Pap-rét – Tahitótfalu – Leányfalu (Cimbivel)

Ha úgy tekintek erre a sok gyönyörűségre, melyek körülvesznek, mint isteni ajándékokra, kiválasztottnak érzem magam… Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
Tovább →
2020. október 25.

#587 • 2020. 10. 24. • Leányfalu: Kerek-hegy, Kis-Pap-rét, Nyerges-hegy (Cimbivel)

A tavasszal felgyulladt erdő zöld lángja egyre több helyen már csak sárgán-vörösen-barnán parázslik, aranyló fénysátrat borítva fölénk. Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
Tovább →
2020. október 22.

#586 • 2020. 10. 18. • Leányfalu: Felső-erdő, Rekettyés-tó, Csíkos-tó, Gyulai Pál emlékmű (Cimbivel)

Na, megint sántít a barátom. Egy perce még semmi baja nem volt, most meg lépésről lépésre romlik az állapota. Megint a bal első lába… már rá se lép, három lábon tipeg. Felemelem a „beteg” lábat, és elborzadva látom, hogy egy fél diónyi kitüremkedés van a pattancsán (Gábor barátomtól átvett szómódosulattal)! Majd mikor a „tumort” alig…
Tovább →
2020. október 16.

#585 • 2020. 10. 10. • Leányfalu (Cimbivel)

Folyamatos – többnyire értelmetlen – csacsogás, melyet képtelen vagyok elhallgattatni, bármerre járok is – ez megy a fejemben most is… Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
Tovább →
2020. október 7.

#584 • 2020. 10. 03. • Tahitótfalu: Vörös-kő – Leányfalu (Cimbivel)

Ezúttal Cimbit is „elhoztam” a Vörös-kőhöz – ahonnan múlt héten egyedül tekintettem szét. Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
Tovább →
2020. október 1.

#583 • 2020. 09. 27. • Tahitótfalu: Kis-Bükk-tető, Vörös-kő

Furcsa helyzet, 9 hónapja nem volt ilyen: egyedül futok. Hűséges társam, bundás barátom csütörtökön (apukám 70. szülinapján, éppen másfél évesen) Szentendrén egy ugrásból rosszul érkezett, és estére már alig állt rá a bal első lábára. Szerencsére tegnap már egész nap használta mind a négy végtagját, de azért néha kicsit bicegve, ezért ma reggel fájó szívvel…
Tovább →
2020. szeptember 13.

#581 • 2020. 09. 12. • Tahitótfalu: Farkasverem, Farkas-rét, Felsőhegy, Hegyesd, Cseresznyés-völgy (Cimbivel)

Kétségtelenül egy különleges alkalom volt a mai: mióta futográfusnak nevezem magam, egyetlen futókalandomat se örökítettem meg ennyire kevés expozícióval. Összesen kettő hangulatkonzervet készítettem az elején és a végén. Hogy mi volt közötte? Ezerszer látott erdei utak, a magába ölelő nagy zöld… Tényleg semmi érdekes fotótéma nem volt? Vagy én nem vettem észre? A szemlélet tárgya…
Tovább →