Címke: 15-20 km
-

#483 • 2018. 12. 29. • Pilismarót: Közép-hegy – Esztergom: Sas-hegy, Hosszú-hegy, Vasarc, Őrhegy
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. A hagyomány az ember és a transzcendens világ közt levő kapcsolat folytonosságának fenntartása; az ember isteni eredetének tudata, és az istenhasonlóságnak, mint az emberi sors egyetlen feladatának megőrzése. 2018-as futográfus évemet első esztergomi kalandom nyitotta, és most a 25. –…
-

#481 • 2018. 12. 23. • Esztergom: Búbánatvölgy, Szamár-hegy
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Mi a mágia? Leereszkedni arra a helyre, ahol minden egy, s erről a helyről cselekedni. A mágus tűzzé válik, vízzé, levegővé, démonná, vihart támaszt, szép időt, vizet fakaszt a sivatagban, aranyat facsar a homokból. Már nem ember. Hatalom. Túllépett…
-

#479 • 2018. 12. 09. • Esztergom: Forrás-tó, Csenke-patak, Dédai-tó, Kikericses
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A láthatatlan történet című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban (akárcsak 2016. február 14-én). Tény, hogy a láthatatlanban minden összefügg. A nyitókép oly csábító, hogy pillanatokon belül belevetem magam az arany-lila fényekkel festett, erős széltől hullámos táj-tengerbe. A tó magánterület, ezért csak a kapun át fotózhatom: A kapun innen…
-

#476 • 2018. 11. 17. • Esztergom: Sípoló-hegy
Szellemi útravalóm Hamvas Béla A bor filozófiája című írása – ezt hallgatom hangoskönyvként útközben az autóban. Zseniális ez a lényeglátás: Egy pohár bor, az ateizmus halálugrása. Gyerekkoromban sokszor elképzeltem, milyen jó lenne megállítani az időt. De úgy, hogy számomra tovább folytatódjék, és én mint egy panoptikumban bolyonghassak a megmerevedett ember-bábok között. Futásaim alkalmával néha eszembe…
-

#475 • 2018. 11. 10. • Esztergom: Kálvária-hegy, Nagy-Szémon, Vaskapu
Szellemi útravalóm Horváth Róbert egyik előadása (Srí Ramana Maharsi tanításai I.) – ezt hallgatom útközben az autóban. Az útvonalam tervezésekor elgondolkodtam, hogy befussam-e ezt a részt, ahol a térkép még házakat jelöl (de „rendes” utat már nem). És most örülök, hogy itt lehetek, a gaz-borostás telkek, bomlásnak indult ház-tetemek között; fenn a hegyen, néhol szőlőtőkék…
-

#474 • 2018. 11. 03. • Pécs: Zsidó-hegy (Mecsek #20)
Foltokban még a zöld is lángol, de a tájat egyre több helyen „eszi meg” az ősz rozsdája… Valahol mindig jelen van, és most éppen itt, e helyen történik a „csoda”: a fánál, melynek törzsére pillantva meglátom az árnyékomat. Pontosabban magamat látom a fában. Egy pillanatra minden kristálytisztán egyértelmű: én vagyok a fa és az árnyék,…
-

#473 • 2018. 10. 28. • Esztergom: Kincses-hegy, Hegymeg, Vaskapu-erdő, Felsőkenderes
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (Holdszerűség az emberben) – ezt hallgatom útközben az autóban. Húsz éves lehettem, mikor egy kedves szőke lánnyal beszélgetve megemlítettem neki, hogy én egy álomvilágban élek. Ő ezen akkor elcsodálkozott. Bennem pedig azóta csak erősödött az érzés: mintha az átlagosnál sokkal több szenzor állna rendelkezésemre, hogy fogjam a külvilág jeleit,…
-

#472 • 2018. 10. 20. • Esztergom: Csurgó-berek, Kerek-berek, Szarvas-hegy
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (Halál, halálnélküliség, halhatatlanság) – ezt hallgatom útközben az autóban. Szeretem a ködöt. Eltávolítja az ismeretlent. Közel kell menni, még, még közelebb, és aztán megjelenik valami egészen váratlan, amire nem is számítok. Rakódnak egymásra a rétegek; és a megismerés csodája, a felfedezés öröme még intenzívebb… Havi 200 km 200 hónapon…
-

#471 • 2018. 10. 14. • Esztergom: Nagy-Cserepes tető, Macskás, Béla-tető – Pilismarót
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (A Sátánról és a demonicitásról – a vak erőkről kívül és belül) – ezt hallgatom útközben az autóban. Megállok az aszfaltúton, az erdő kapujában. Látom, hogy „odabent” esik. Nem számítottam rá, de nem bánom, sőt, szeretem, mert szép. Gyönyörködve nézem az erdei falevélzáport. „Általános vélekedés”, hogy az ősz szomorú,…
-

#469 • 2018. 09. 30. • Esztergom: Pilisszentlélek, Pálos kolostor, Suller-hegy, Szentléleki-tető – Pilismarót
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (A bizonyosság kérdéséről) – ezt hallgatom útközben az autóban. Október másodika van, itthon vagyok. Tegnapelőtti futásomról készülök írni. Csak egy mondatot, valami esszenciálisat, ami leírja a varázslatot. Nézem a képeket, és nem jut eszembe semmi. De hiszen ott van minden a képeken, érzem rajtuk a hajnal hűvösét, a templom…
-

#468 • 2018. 09. 23. • Esztergom: Pilisszentlélek – Pilismarót: Három-mező
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (Szolipszizmus, autoteizmus) – ezt hallgatom útközben az autóban. Az új évszak régről ismerős, számomra oly kedves illata; szarvasbőgéstől rezgő levegőjének hűvöse; esővízzel fényezett levelei, gombái, virágai; fák közé gurított, mohás kövei; zöldbe harapó sárgái; reccsenő makkszőnyege – örömmel fogadom első ajándékait; lenyűgözve nézem ágai között megvillanó agancsait! Ősz, mostantól…
-

#467 • 2018. 09. 16. • Pilisszentkereszt: Hideg-lyuk, Dobogókő, Három-mező – Esztergom – Pilismarót
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (A válságról) – ezt hallgatom útközben az autóban. Egyetlen kilométer futás után, az erdő-színpad impozáns háttereként „intenek le egy fotózásra” a Zsivány-sziklák előhírnökei. Micsoda monstrum! „Ezüst” törzsét legfeljebb másodmagammal lennék képes átölelni, koronája „kilátónyi” magasságokban – lenne, és amiért leginkább lenyűgöz: a dimenzióváltása. Ez a szívemnek első látásra kedves…