Címke: Google Pixel 5
-
#604 • 2021. 02. 20. • Kesztölc: Magosi-hegy, Halnövesz-tó, Pilis-nyereg, Borostás-hegy – Piliscsév: Pincefalu (Cimbivel)
Rendhagyó alkalom a mai, mert 10 órára vendégeket várok, így nincs idő messzire autózni, beérem hát közeli gyönyörökkel. Néhány kedvenc helyemet fűzöm egy rövidebb, 15 km-es útvonalra: a kesztölci horgásztavat, a tőle Piliscsévre terelő dombot, a Pincefalut, a Pilis-nyereg felé vezető erdőt, és a hegygerincről a kék útra „lefolyó sziklás panorámát”. Cimbirámmal ködben indulunk és
-
#603 • 2021. 02. 13. • Szigetmonostor – Pócsmegyer (Cimbivel)
-12 °C, deres-jeges a táj. De a Duna folyik, mert mozog. Ha megállna, megfagyna. Akárcsak én: ameddig mozgok, élek; illetve míg élek, mozgok – ha megállnék, meghalnék. Mozgás, változás = élet. Mozdulatlanság, változatlanság = halál. Tudom, nem mondtam újat, csak szembe jött e tanítás – gondoltam, leírom. Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
-
#602 • 2021. 02. 07. • Mecseknádasd: Templom-hegy (Mecsek #29 – Cimbivel)
Néhány szarvas áll az erdő szélén. Észrevesznek, odébb mennek… még egy jön ki az erdőből… aztán ismét egy… majd egyesével felvonulva, mint egy szépségversenyen, összeáll a két tucatnyi nagy csapat, hogy végül együtt szaladjanak el. És itt van az autóból (a másik oldaláról) régóta ismerős mecseknádasdi temető, a Szent István-kápolnával… …legvégül pedig a híd, melyen
-
#601 • 2021. 01. 30. • Szigetmonostor (Cimbivel)
Előfordult már nem egyszer, hogy nincs út, ahol a térkép jelöli (és ennek nyomán én „rárajzoltam” a tervre); és olyan is, hogy van (akár széles, keréknyomos), bár a térkép szerint „nem kellene lennie”. Na de ennyiszer!? Mintha a tervezetthez képest egy alternatív univerzumban lennénk. De most jól rögtönzök, hallgatok a megérzéseimre, és „bejönnek” – nem
-
#600 • 2021. 01. 23. • Szigetmonostor (Cimbivel)
A hatszázadik. Szép, kerek szám, ennek gyönyörűnek KELL* lennie! Na persze, mintha bármit is számítana, hogy hányadik… Amúgy gyönyörű volt! Szemerkélő eső, fenyvesek, Ikarus 260, Bojszi kutya, Duna-part, Vízkelői Tanösvény – mindez kedvenc futó- és kalandtársammal, Cimbivel… Nem is KELL* ennél több! *Maradjon csak az ördög szava. Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
-
#599 • 2021. 01. 16. • Szigetmonostor (Cimbivel)
A Vízmű aknái, mint óriási vakondtúrások… És ismét karnyújtásnyira a muflonok, őzek – bundás barátommal együtt nézzük őket. Útvonal (Strava) • Fotók (Google)
-
#598 • 2021. 01. 09. • Szigetmonostor (Cimbivel)
„Belépés csak engedéllyel” – áll a táblán egy behajtani tilos jel alatt. Szerencsére mindig magamnál hordom az engedélyem: a kíváncsiságom, „behajtok” hát… (Félreértés ne essék: egyáltalán nem vagánykodom a szabályszegéseimmel, de ahogy 12 éves lányomnak is elmagyaráztam, a szabályok arra vannak, hogy elgondolkodtassanak. Kérdéseket tegyél fel velük kapcsolatban, és ha a válaszok eredője a szabályszegés
-
#597 • 2021. 01. 02. • Szigetmonostor (Cimbivel)
Az autóban arról ábrándozom, milyen jó lesz majd pár óra múlva a kád forró vizében áztatni fáradt, átfagyott testem. Érted mennyire súlyos? Már odafelé a leendő kalandunkat követő jövőre vágyom! Hol van itt a jelenben levés, a most teljes átélése? Mintha visszafelé haladnék azon a bizonyos szellemi úton, amit talán csak én képzelek oda… Egyébként
-
#596 • 2020. 12. 27. • Tahitótfalu – Kisoroszi (Cimbivel)
Kéz- és lábfejek, a „gyenge” pontjaim – csak ezek, de ezek fagypont alatt sokszor már fájón fáznak (főleg előbbi). Most mégis örülök a -8 °C-os hőmérsékletnek, mert egyrészt kipróbálhatom, „mit tud” gyermekemtől és anyukájától kapott egyik karácsonyi ajándékom, a Forclaz Trek 500-as kesztyű; másrészt a fagy nálam a tisztaság „szinonímája” is – végre nincs sár!
-
#595 • 2020. 12. 19. • Kisoroszi (Cimbivel)
Előző futókalandunk nyomasztó emlékének hangulatát erősíti, hogy hetek óta nem láttam a Napot, és ezúttal is szürke felhőfüggöny takarja Őfelségét. A Szentendrei-sziget északi partján is belefutunk a műanyagpalackokkal tarkított ártéri dzsungelbe, de Cimbi most a szokottnál kisebb amplitúdóval „rezeg” körülöttem. És itt is van a Fővárosi Vízműveknek fegyveres őrrel őrizetlen (táblával őrzött) területe; melynek vége
-
#594 • 2020. 12. 12. • Tahitótfalu – Kisoroszi (Cimbivel)
Utunk elején őzeket látunk. Cimbinél előbb veszem észre őket, így még fotózni is van időm: egyetlen képen négylábú barátom a menekülő vadakkal. Előbbi mozdulatlanul figyel, mert megkértem rá, hogy ne kergetőzzön. Büszke vagyok rá – írtam már? Ártéri keszekuszaságban, indák sűrűjében, korhadó ágakon, emberi szemetek között lépkedve próbálunk haladni a térképre rajzolt úttalan útvonalon. És
-
#593 • 2020. 12. 06. • Kisoroszi (Cimbivel)
Az új cipőm kényelmes (Decathlonos EVADICT MT2 – esetleg majd írok róla külön bejegyzésben); az új telefonom pedig egyszerűen nagyszerű. Egyfelől szánalmas, hogy egy „mihaszna”, az időben gyorsan elavuló és eltűnő kis tárgy érkezését úgy vártam, mint egy gyerek a Jézuska ajándékát. Másfelől viszont örülök, hogy „még él bennem a gyerek”. Ez a Google Pixel
HALASIZSOLT 