Címke: Mecsek
-
#552 • 2020. 02. 23. • Orfű: Kis-hegy, Cigány-hegy, Malommúzeum (Mecsek #25 – Cimbivel)
Határozottan tetszik ez a formabontás! Zöld szár, zöld levél – ehhez piros, narancs, sárga, kék, lila, fehér szirmok illenek. Legalábbis a többség szerint – de ez kit érdekel?! Itt van ez a vagány virág, aki bevállalja a „monokromizmust”: zöld levelekkel szegett zöld száron zöld szirmokat növeszt – és milyen jól áll neki! Hogy jobb, kutyával
-
#536 • 2019. 11. 03. • Mánfa (Mecsek #24 – Cimbivel)
Négy éve megírtam futásaim „élettörténetét” – azóta is ez szerepel a futográfus címlapomon. Cimbi életét is végignéztem már többször ekképp – akárcsak most. Közös kalandunk születésekor képtelen betelni az erdővel, az egészet akarja, ott lenni mindenhol, egyszerre, ritkán néz hátra, és sokszor kiszalad a látóteremből. Önfeledten merül bele a jelenbe, mint egy gyerek; de hívásra
-
#525 • 2019. 08. 26. • Pécs: Lapis, Remete-rét (Mecsek #23)
Ha már ilyen közel van a Gyüttment Fesztivál Pécshez, meglátogatjuk apukámat. És ha már Pécsett vagyunk, kihagyhatatlan egy mecseki futókaland – még akkor is, ha zuhog az eső (szerencsére vízálló az épp nálam levő teszt telefon: egy Huawei P30-as)… Havi 200 km 200 hónapon át, 2013 áprilisától 2029 decemberéig. Minden hétvégén egy futás, minden alkalommal
-
#505 • 2019. 06. 01. • Pécs: Havihegy, Dömörkapu (Mecsek #22)
Tegnap feleségemmel átadtuk pilisborosjenői házunkat leendő lakóinak, és lányommal minden maradék holmimat átvittük Kesztölcre. Pilisborosjenő és Kesztölc között pedig szülővárosom, Pécs a kapocs: most itt vagyunk apukámnál, lányommal és barátnőjével. „Küldetésünk” célja, hogy Komlóról magunkkal vigyük Cimbi kutyát, és este már vele együtt térjünk nyugovóra új, kesztölci otthonunkban. És persze van egy másik, személyesebb vonatkozású
-
#490 • 2019. 02. 18. • Pécs: Szalonkás, Józsefháza, Árpádtető (Mecsek #21)
Elképzelem, amint bányászok ballagnak munkába a szénfekete úton… „Kedvenc témám”: a természet szőtte, rugalmas girbegurbák, és az ember alkotta merev szögletesek találkozása. Józsefházánál megszólítom a házból kilépőt – érdeklődöm a név felől. 1938-ban épült a ház, két erdész lakott benne, és az egyiket Józsefnek hívták. Fotót nem készítek… …ahogy az őzekről se, melyek ismét mosolyt
-
#474 • 2018. 11. 03. • Pécs: Zsidó-hegy (Mecsek #20)
Foltokban még a zöld is lángol, de a tájat egyre több helyen „eszi meg” az ősz rozsdája… Valahol mindig jelen van, és most éppen itt, e helyen történik a „csoda”: a fánál, melynek törzsére pillantva meglátom az árnyékomat. Pontosabban magamat látom a fában. Egy pillanatra minden kristálytisztán egyértelmű: én vagyok a fa és az árnyék,
-
#464 • 2018. 08. 26. • Pécs: Remete-rét, Sós-hegy, Büdös-kúti kulcsosház (Mecsek #19)
Szellemi útravalóm Virág László egyik előadása (A nő mint feloldó és megszabadító hatalom) – ezt hallgatom útközben az autóban (egy hete csak az első felére jutott idő). Tegnapelőtt még a Balaton vizében hűtöttük magunkat, mára egy kis ősz-kóstoló érkezett – beröpít a nyirkos-hideg szél a számomra mindig kedves Mecsek erdejébe. Pazar a panoráma a Sós-hegyi
-
#445 • 2018. 04. 28. • Orfű – Abaliget (Mecsek #18)
Autóhajómat lehorgonyzom a Pécs-Orfű-Abaliget útkereszteződésnél, és futócipő-csónakomban beevezek a végtelen Mecsek-óceánba… Medvehagyma-tengeren ringatózva, szúnyog-felhőben úszva közelítek a kikötő felé. Kalandos utam végén hálás szívvel húzom fel a horgonyt. A fotókat Huawei P20 Pro telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén). 200×200 km projekt Futográfus archívum
-
#434 • 2018. 02. 11. • Abaliget: Kis-kő-hegy, Nagy-rétek – Kővágószőlős (Mecsek #17)
Szellemi útravalóm Baranyi Tibor Imre egyik előadása (Az Apokalipszis négy lovasa), ezt hallgatom útközben az autóban. Lányommal három és fél éve, augusztus végén, az iskola előtti utolsó napokban jártunk erre. Hazafelé (akkor még Budapestre) tartottunk, mikor megálltunk az abaligeti barlangnál, aztán a denevér tanösvényen a legkisebb kört készültünk bejárni, de a kanyarokat rendre benézve végül
-
#418 • 2017. 10. 21. • Kővágótöttös – Abaliget (Mecsek #16)
Mecsek, hazatérés, nyugalom, elcsendesedés… A fotókat OnePlus 3 telefonnal készítettem, és Adobe Photoshop Lightroommal konzerváltam (lapozható galéria a bejegyzés végén). 200×200 km projekt Futográfus archívum
-
#403 • 2017. 07. 07. • Pécs – Orfű (Mecsek #15)
Tegnap este érkeztem apukámhoz Pécsre, hogy most hajnalban átfussak családomhoz Orfűre, és egy napra belekóstoljak, milyen is a már hétfőn elkezdődött kézműves tábor… Mostanában „alig” fotózom (korábbi önmagamhoz viszonyítva), ennek nyilván oka a nyár is, mint a legkevésbé fotogén évszak, hamar magasra szökkenő, kemény fényeket adó napkorongjával, köd- és páramentességével, „egyhangú” zöldjeivel – de talán
-
#387 • 2017. 03. 12. • Hetvehely – Kővágótöttös – Abaliget (Mecsek #14)
Szellemi útravalóm: Amikor az emberek a teret állatbőrként feltekerik, akkor ér véget a szenvedés anélkül, hogy megismernénk Istent.* *Mivel a teret állatbőrként feltekerni lehetetlen, Isten megismerése nélkül sem lehet a szenvedéstől megszabadulni. (Upanisadok) Teliholdnyugtában gurulok az autóban Hetvehely felé. Idáig szerencsém volt, még egyetlen veszélyes gyerekkel se találkoztam az erdőben, de a tábla szerint a
HALASIZSOLT 